VÉLEM ÉN

Putyin viszont a magyar kormányfőnél nagyobb szabadsághősöket is megevett már reggelire, és lám, a miénket is sikerült már egy s másra rászorítania – most például ’56 elárulására.

A „fejedelmi udvar” három tartópillér (nevezhetném cöveknek is) egységének a megtartásán alapszik: Orbánén mint fejedelmén, a pártjáén és a szellemi holdudvarén. Ezzel megkapták a gyengéd figyelmeztetést a Pesty László-féle belső lázadók is.

A magyar ellenzéket nem az amerikai kormányzat támogatta (mintegy négymillió dollárral, ami a Fidesz által a kampányra felhasznált állami erőforrások töredéke), hanem amerikai magánadományozók. Ezt tartalmazta a magyar titkosszolgálatok jelentése is.

Szerencsétlenségünkre a megálmodói életet is adta neki. Túlmozgásos, bukfencező majom lett belőle, racka jelmezben. Rackamajom. Ráadásul polgárpukkasztó, érzéketlen macsóként viselkedett, messze túljátszva a szerepét. Aztán megkezdődött a verseny.

Valami nyugtalanít, bizonytalan érzés: mi jut erről nekem most eszembe? Sokáig nem jut eszembe, a tudatalattimban marad, hogy – bár nem jut szembe – mi lehet az a déjà vu, amire az idegeim rezonálnak George Orwellt hallgatva a betegágyán.

Európa itteni, boldogtalanabb felén az elmúlt tizenhárom évben sikerült megvalósítani mindazt a latin-amerikai társadalmi modellt, amivel a rendszerváltás éveiben még csak riogatták egymást a szociológusok.

A lényeg, hogy kezd a tököm tele lenni ezzel a kesmatempóval. Mielőtt valakit alkalmaznak, nincs ott valami felvételi vizsga, vagy valami, amiből meg lehetne győződni arról, hogy a minimális szakértelem felütötte-e már a fejét?

Hárommillió tűzön és vízen a Fidesszel tartó szavazó mégis feltehetné magának a kérdést: hogyan lehetséges, hogy Mészáros Lőrinc bő tíz év alatt nagyobb vagyont gyűjtött össze, mint a jelenlegi brit uralkodó család...

Mi a teendő ebben a helyzetben? Tudomásul kell vennünk, hogy mindaddig, amíg a közlekedési morál nem változik meg érdemben, addig csak a nagyobb rendőrségi jelenlét teheti biztonságosabbá a közúti közlekedést.

Gozót nem találtam. Az sem tűnt logikusnak, hogy egy Máltára elvetődött magyar matróz menjen el szolgálni valahogyan egy spanyol hajóra, bár az Újvilág fölfedezése után minden nemzet hajósainak ez lehetett az álma.