VÉLEM ÉN

Vannak Romániában, Szlovákiában és Ukrajnában is politikusok, akik alig várják, hogy ekkora büdös bunkók lehessenek ők is. A határon túli magyarság zöme pedig nem is sejti, hogy addig jó neki, amíg nem olyan kormánya van, mint az anyaországé.

A nemzetvesztés és a hazaárulás kontextusában meg külön érdekes Kovács Zoltán állítása, hogy „Nagy Imrét, Magyarország kommunisták által halálra ítélt és kivégzett miniszterelnökét a jobboldal nem szokta szidni. Különösen nem »tele pofával«. Épp ellenkezőleg.

Minden érdektelenné válik, amíg ezeket a bajokat vagyonelkobzással nem lehet orvosolni, odáig azonban nehéz út vezet, vagy pedig semmilyen, ha Orbán szája íze szerint alakulnak a dolgok. Márpedig nagy valószínűséggel Orbán Viktor megőrült...

A magyar miniszterelnöknek NATO-ügyben nincs ugyan igaza, de van kommunikációs stábja, mely megóvja az efféle bakitól. A kitűnő kisebbségi szakírónak pedig igaza van ugyan, de a jelek arra utalnak, hogy nincs szerkesztője.  

Ez egy rendkívűl veszélyes tünetegyüttes, ami szakember segítségéért kiált. Itt nemcsak egy honfitársunk aggasztó mentális állapotáról van szó, hanem egy ország sorsáról is, amely szorosan kötődik az ő állapotához. Ki tud rajta segíteni, ki tud rajtunk segíteni?

Elég a műsoraikat nézni vagy beírni a keresőbe a „Hatvanpuszta“ és az „ATV” szavakat, hogy lebuktassuk a „független tévét“: a Szent Család ügyei tabut jelentenek. (Kontrollként ellenőrizzék le, hogy mi történik, ha ATV helyett RTL-t írnak be!)

Aki "ostoba és veszélyes" döntésnek nevezte a kettős magyar állampolgárság bevezetését, aki 139 kettős állampolgártól vetette el a szlovák állampolgárságát kizárólag azért, hogy példát statuáljon...

A hitelezés szinte teljesen leállt – magyarázza -, a kamatok magasak, az ingatlanárak még mindig az egekben, senki sem vesz semmit. Nem is emlékszem, mikor jegyeztem be utoljára banki jelzálogot.

Magyarország az orbáni kormányzás évei alatt szélsőségesen jobboldalivá vált. Amit a nemzeti tőkés osztály kialakításának neveznek, az történelmileg is szinte példátlan tempójú és mértékű vagyon-újraosztás.

Sámán felolvas egy levelet, ami Makiivkából, Donyeckből jött, és egy bizonyos Nyikita írta, aki arra vágyik, hogy egyszer jelen lehessen a koncertjén. És mit tesz Isten, illetve az ő Sámánja, az énekes titkára bejelenti, hogy Nyikita itt van a tömegben...