Vándor Ágnes: Ennyit Napoleonról

a film egy elég hangsúlyos pontján hozza a rendező a tudomásunkra, hogy hatvanegy csatája során Napoleon vagy hárommillió hullát termelt önmaga és népe legnagyobb dicsőségére, fényezni is imádta magát, na, ki égette fel Moszkvát?

Dési János: Plakátvagánykodás

Az Amerikai Népszava összeszedte azokat a fotókat, amelyeken a kis magyar vezető kezet csókol, vagy éppen mély meghajlással üdvözli az Európai Bizottság elnökét. A Néppártból kiebrudalt Fidesz ma már a szélsőjobb internacionálén dolgozik

Garzó Ferenc: Kik vagyunk reggeli ébredésünk után?

Nem tudok szabadulni a gondolattól, hogy az identitás fogalma manapság mintha nem arról szólna, milyen is az az identitás, hanem inkább arról, hogy „milyen nem”. Csak arról szól, hogy miben különbözik tőlünk az a másik, az ellenfél, az ellenség.

Batka Zoltán: Nekik csak a lóvé számít

A mozaikokból kirajzolódni látszik a nagy stratégia: a nemzet főhörcsöge immáron az EU-tól független életre készül, amibe beleillik, ha az EU-pénzek elapadtával a nép elszegényedik, ám a NER gazdasági monopóliumaiból a hatalmi elit végtelen meggazdagodik.

Szűcs Gábor Róbert: Hol vannak az arisztokraták?

Hitlert is lenézték a német, főleg a porosz arisztokraták (a sok "von" és "zu"), sőt, egy darabig követték is, de aztán egy "von", nevezetesen Stauffenberg és társai már meg akartak szabadulni tőle. A "régi vágású" magyarok idáig még nem jutottak el.

Lakatos Péter: Divatszó lett a szuverenitás

Brüsszel háborúpárti, szándékszik eltöröltetni a rezsitámogatást, a kamatstopot, az extraprofitadót, migránsgettókat akar létrehozni Magyarországon. Mi több, a magyaroknak járó pénzt arra az Ukrajnára költi, amelyet nem szabad felvenni az Európai Unióba.

Ágoston Hugó: A lelkes magyar szurkoló

Az igazi magyar szurkoló: patrióta, megszállottan imádja a nemzeti válogatottat, szapulja az ellenfelet, pláne a feketéket, és seggre issza magát a lelátón izgalmában és hazaszeretetében. Ilyenkor elkerülhetetlen, hogy markáns politikai véleményt nyilvánítson.

Zöldi László: Makó vitéz mit keresett Jeruzsálemben?

Kiderült belőle, hogy 1217-ben, hosszas vonakodás után II. Endre királyunk végre sereget küldött a Szentföldre. Az egyik katonája, Makó berúgott a vitorlás fedélzetén, és a parton elsuhanó város templomtornyait Jeruzsálemnek tulajdonította.