VÉLEM ÉN

2015-ben sem véletlenül kerültek a nyugatra tartó szíriaiak a Keleti pályaudvarhoz – a menet szervezői az osztrákokat és a németeket zsarolták velük. Törökország évekig kedvére játszadozott a balkáni menekülési útvonallal: hol megnyitotta, hol elzárta.

És mekkora vihart kavar az „őket" szócska. Állítólag ez is csak személyekre vonatkozik. Holott „elővettem a könyvet, és leporoltam – de „elővettem a könyveket, és leporoltam őket". S akik érzik, hogy a többesszám erélyesen követeli a névmást, odabiggyesztik kínjukban, hogy „azokat".

Abban az időben Virgil Măgureanu a Román Hírszsrző Szolgálat megbízott igazgatója volt. A törvény értelmében nem lehett tagja egyetlen politikai pártnak sem. Virgil Măgureanu pedig nem is volt tagja egyetlen pártnak sem...

Miközben esetenként erőszakos eszközök bevetésétől sem riadtak vissza egy-egy kritikus hangú média elnémítása érdekében, közpénzmilliárdokat költöttek el kormánypárti orgánumok létrehozására és működtetésére.

Tegnap a feleségem, Sara levelet küldött a pápának, és kérte, hogy vegyen részt az összes túsz ügyében. Megkérte, hogy keresse fel a Vöröskereszt elnökét, és kérje meg, hogy látogassák meg túszainkat és adják át gyógyszereiket. Minden erőfeszítést megteszünk.

Ma 109 éve jelentek meg és terjedtek ugrásszerűen a világháborús lövészárkok között a „karácsonyi frontbarátkozások”. Ha van valami, ami valóban felemelő és hősies az első világháború rettenetes történetében, akkor ezek a fraternizálások.

Ez nem a Mozart-darab, nőcsábítás alig van benne. Byron nagyon profi, de a szöveget igencsak hosszú lére ereszti, és tücsköt-bogarat beleír. Túlzottan élvezi, hogy milyen ügyesen költ. Azt hiszem, ez az, amiért kiment a divatból.

Puskás, az Aranycsapat és a 6:3 legalább igaz volt. Akkor ott győztek, megnyertek egy meccset. De Orbán győzelmei hamisak, nem igazak. Az Aranycsapat valóságos volt, mert ki is kaptak. Éppen a vb-döntőben. Aki tanulni akar, azt a meccset nézi, mert abból tanulhat.

Rongyokban jelentem meg a 4. utcában, estére bevettem magam abba az éjjeli menedékhelybe, amelyet ilyenkor, karácsony táján az Üdvhadsereg vesz védőszárnyai alá. Levest a menhelyen mindig lehet kapni, egy priccset is a túlzsúfolt hálóteremben...

Pénteken tudtam meg, hogy a Cațavencu Akadémia nyomozóirodájának vezetője, a rettenthetetlen újságíró, Cornel Ivanciuc szabadságra ment. Éppen annyi időre, hogy le legyen fedezve a két tervezett anyag megjelenése és az esetleges megtorlások között.