VÉLEM ÉN

Azt sem tudjuk, hogy Simon Kofe agyán végig futott-e a gondolat, hogy Ausztrália után lesz-e hová menekülni, vagy be kell látni, a világ véges. Esetleg, hogy mibe gázolt bele valójában, amikor hazájáért szót emelt.

a 2015-ös fotót egy mentős készítette egy kaliforniai kórház előtt. Egy sürgősségi orvos látható rajta, aki egyik fiatal, tizenkilenc éves betegének elvesztése után kilépett a kórházból, mert nem volt képes visszatartani a sírását.

Amikor hírét vettem, azt gondoltam, hogy ez a terrorszervezet öngyilkossága. Gonosztettei még az öngyilkos merénylők bűnénél is súlyosabbak, ilyet csak emberi mivoltukból teljesen kivetkőzők követhetnek el.

A magyar gazdaság már előtte is fuldoklott a munkaerőhiánytól. Na erre jött a briliáns ötlet, hogy ha már a vizünk is fogyóban, akkor nosza, legyünk a vízpocsékoló, olcsó bérmunkásokat foglalkoztató kínai akkumulátorgyárak országa.

Világosnak tűnik, hogy az égi dolgok a földieknek idealizált változatai. A Földön, a természetben nagyon nehéz lenne egy tökéletes kört találni, viszont sok körhöz hasonló idomot naponta látunk. Az ember ezt idealizálja, ”kitalálja” a tökéletes kört.

Borítékolható az éppen szolgálatos háttérmunkás/ok felelősségének megállapítása. Ókovács, Kálomista és az éppen bizonytalan helyzetben lévő Demeter Szilárd azonnali szimpátiájáról és támogatásáról biztosította Vidnyánszkyt.

Szaúd-Arábiában hátborzongató fordulat jött: az újközépkor forradalma. A hatalmához és olajkútjaihoz bármi áron ragaszkodó uralkodóház feladta az óvatos modernizációt. Hízelgett a fanatikusoknak, őrületüket rákényszerítette a szerencsétlen többségre.

A 444.hu bemutatott egy falut, ahol szinte kivétel nélkül mindenki a Fideszre szavazott, noha a megszólaltatottak nem tudnak megélni, már a hónap első napjaiban elfogy a pénzük, a vérüket (plazmájukat) adják el, de ettől még Orbán marad az istenük.

... Mint egy szentségtartó vagy egy szarkofág. Ebben a régi Jeruzsálemben eltemetve, betemetve, elrejtve alszik Dávid és Salamon királyi Jeruzsáleme, Júda Makkabi, Heródes és Pilátus Jeruzsáleme. Elpusztítva és elsüllyesztve – de még mindig élve.”

Eltekintve attól az opciótól, hogy hétköznapi, a diktatórikus rendszerekben megszokott paranoiáról van szó –, a rezsim fél valamitől. Úgy viselkedik, mintha látna jönni valamit, amit mi, többiek még nem látunk; mintha szorulna egy láthatatlan hurok...