VÉLEM ÉN

Szégyenkezem Magyarország államfője miatt, továbbá azok miatt, akik beszédét hálás tapssal fogadták, s legfőképp szégyenkezem a hatszázezer áldozatot ért gyalázatos kegyeletsértés miatt. A holokauszt emlékezetét politikai termékké silányították.

Amikor a diktátorban lemerül az elem, amikor már csak pislákol a fény, és már nem valamiféle önjelölt erkölcsi világítótoronyként vakítja a nagyérdeműt. Jó ezt látni, jó ezt élőben nézni. Ezt a vergődést, ezt a szánalmas haláltusát.

A közösségi oldalt lazábban vehetik, elvégre csak kiírják magukból a kutyafuttából megfogalmazott véleményüket. Vannak olyanok, akik ezt a felületességet, könnyedséget, nagyvonalúságot vállalják is a nyilvánosság előtt.

Ukrajna függetlenségét öt különböző biztonsági garancia védte. Amennyiben elfogadjuk az ukrán területveszteséget, azzal újra legitimáljuk Európában a hódító háborúkat, az államközi biztonsági garanciákat pedig érvénytelenítjük.

Az értékrendszerét és a világképét még jól át kell gondolnia. Ebben pedig segíteni kell neki, mert tizennégy éve nem roppant ekkorát a diktatúra kitinpáncélja, és a bomlási folyamat Magyar Pétert, egy időre biztosan, kulcspozícióba helyezte.

A giccs-igény: állapot, sajna elég tartós, elég állhatatos, és aki ebben az állapotban leledzik, hiába próbálunk neki mást adni, arcunkba löttyinti, mint a jenki a citromlevet… Nézett-e már valaki megrázó, nagy filmet a moziban úgy, hogy a háta mögött röhincséltek?

Ahogy nem volt politikai esemény a holokauszt, ugyanúgy nem teheti senki politikai eseménnyé a holokausztra való emlékezés kegyeleti pillanatát sem. Aki ezt ilyen vagy olyan megfontolásból megteszi, az instrumentalizálja, puszta politikai eszközként használja fel...

Az EP-ek abba nincs (sincs) érdemi beleszólása, hogy kik lesznek a Bizottság tagjai. Az Európai Néppárt-tag RMDSZ a bukaresti döntéssel szemben akar „új vezetést” a Bizottság élére.

Aztán növelték a tétet: azt írta a kormányzati sajtóholding szerzője, hogy „nem lenne meglepő, ha kiderülne”, hogy Deák a román titkosszolgálatoknak is dolgozott. Deák Boldizsár a 2000-es években a Fideszben politizált.

A nyilvánvaló eredményhez képest Magyar Péter beszéde aránytalannak, formátlannak, elnyújtottnak hatott. Ő még nem tudja, amit rutinos ellenfelei, Orbán Viktor és Gyrucsány Ferenc már megtanultak. Félóránál hosszabban nem köthető le a tömeg figyelme.