VÉLEM ÉN

Európa többi része csak a pillanatot ismeri, az észtek, lengyelek, svédek meg a történelmet. Az esztelen, mert végül mindig kipukkanó orosz birodalmi mániát, ami csak halált és vért hoz, életet soha. Az ukrán győzelemben a leginkább az ukránok hisznek

Az utóbbi években szerintem már saját magának is inkább csak ártani tudott a felesleges szabadságharc és az érhetetlen putyinizmus kombóval, de azt akkor sem hihetem, hogy amit tesz, azt nem Magyarországért, hanem Oroszországért teszi...

A labdarúgó EB-n a románok fényesre takarítva hagyták hátra az öltözőjüket, pedig valószínűleg nem voltak túl boldogok. Öltözőjükben egy köszönőlevelet is hagytak, amiben hálájukat fejezték ki a fogadtatásért és a szervezésért.

Ami pedig az RN-t, Le Pen pártját illeti, nekik is fel van adva a lecke. Ha Putyin hasznos idiótáihoz és Európa páriáihoz csatlakoznak, bezárják magukat abba a szélsőjobboldali gettóba, ahonnan 2027-ben aligha nyerhetik meg az elnökválasztást.

Ez nem csupán a tények tudatos elferdítése, a szövetségesekkel szemben illojalitás, a közös álláspont gyengítése, hanem szó szerint a Kreml propagandája. Még mindig a gázt tapossa, pedig már régen a féket kellene. Ennek aligha lesz jó vége.

Kijev után a békemisszionárius hirtelen Moszkvába repült, bizonyítandó változatlan hűségét a cár atyuskához. Ezt Putyin az EU Tanácsa soros elnökének látogatásaként értelmezte, ebben a szellemben nyilatkozott, megcáfolva Orbánt és lovat adva...

Orbán, a turbékoló fehérgalamb azt csipegte, hogy „békét szervezni keresztény tett. Az aljasságnak, a cinizmusnak, a fogalmakkal való pofátlan dobálózásnak, a tudatlanságnak, az (ál)szenteskedésnek és a nárcizmusnak az émelyítő egyvelege.

Most már papírunk van Magyarország miniszterelnökétől arról, ami régen nyilvánvaló: Magyarországnak szélsőjobboldali kormánya van. A fasiszta megszállás alóli felszabadulásunk óta először esik meg velünk ez a szégyen.

Míg Sir Keir Starmer rendkívül óvatos, a részletek minden csapdáját gondosan elkerülő választási stratégiája a gazdaságra és a belpolitikára központosított, a figyelem pillanatokon belül a kevésbé uralt nemzetközi feladatokra terelődik át.

A végrehajtó hatalmat gyakorló politikus minden kérdésre reagál, közben azonban a jegyzeteit tanulmányozza. Jó volna látni, vajon kézzel írott szöveget memorizál-e, vagy mások gépelték; több mint valószínű, hogy előkészítették neki az interjút.