VÉLEM ÉN

Kovács Jánosnak szilveszterkor levitte a fél fejét egy petárda. Csakis maga tehetett a történtekről, mivel az égő petárdát foga közé szorítva igyekezett elszórakoztatni a barátaiból és néhány odacsapódott idegenből álló alkalmi társaságát.

Orbán külpolitikai törekvései nem alakultak úgy, ahogy remélte. Vlagyimir Putyin érezhetően nem értékeli kellőképpen a magyar kormányfő Kreml-barát politikáját. Az Európai Parlament jobbra tolódott, de az erőviszonyokon ez nem változtatott...

A NER szerint ezért kell Magyart, és csak őt kicsinálni, mert ha ez sikerül, a mögötte álló tömeg a központi agy irányítása híján késedelem nélkül feloszlik, és másnap egykori hősére már nem is fog emlékezni. Ez O.V. szilárd meggyőződése, és tévedése oka.

Magyar számára majdhogynem mindegy, hogy mit lép a Fidesz. A játszma lényege nem az lesz, hogy mit lép Orbán. Hanem hogy lépjen, mozgásban maradjon. Kettejük viszonya mint a bögöly és a bivalyé. Ha a bivaly reagál a bögöly döngicsélésére...

A fiataljaink nem harcoltak egyetemeik szabadságáért, az Erasmus programjukért, az öregek veszni hagyták az Akadémiájukat, és a két generáció között sem harcolt senki semmiért. Inkább elmentek, meghaltak, beletörődtek.

A Fidesz számításai szerint nagy szükség lesz az ellenfelek rombolására, a választások szempontjából veszélyessé vált a helyzet. Ezért aztán minden húron kell játszani; megpróbálkoztak most a humorral is. De tehetségtelenek, így ez is kabaréba fulladt…

Még nem láttam ilyet, hogy a saját fajtájával így bánjon valaki. Felmerül bennem a kérdés: az európai nagy emberjogi szervezetek ilyenkor hol vannak? Miért nem tiltakoznak egy embertelen rezsim ellen, ahol az emberi méltóságot és jogokat sárba tiporják?

Körülbelül száz médiumból válogattam a tavalyi termés javát. Hat kategóriába oszthatók a szerkesztőségek. Az élen magányosan tartózkodik a magyar nyelvű sajtó legjobb publicisztikai rovata, a Facebook.hu 272 mondattal. A második kategóriában

Ők nem egy súlycsoport, neki igazából nincs is kihívója, tök egyedül fütyörészik az erdőben, a madarak is tőle tanulták. Orbán nem mozdul, hiába áll sakkban. Menczer Tamást húzza be maga elé, ezzel nyer egy lépésnyi időt. Aztán csak lesz valami.

Azért lett mindez igen fájdalmas végül, mert ezek lehettek volna az utolsó szatmári, közös karácsonyaink: előbb nagymamám halt meg pont ebben az időszakban, aztán apám. Ők sosem tették szóvá, hogy miért nem töltjük náluk a szentestét...