VÉLEM ÉN

Most el tudnék képzelni egy olyan darabot, amely arról szól, hogy az erdélyi református egyház ki szeretne lépni a világreformátusok szövetségéből. Egy ideig Kincses Réka rendezett ilyeneket, s mondhatom, hogy mindegyik felkavarta érzékeny lelkületemet.

Erre orosz támogatással is sor kerülhet: Moszkva mindenképp beavatkozna, akár közvetve, akár közvetlenül. Ennek mikéntjéhéz kevés a fantáziám. Kérdés, mit lépne a NATO. Ezt sem tudom megítélni, de hogy súlyos válsághelyzet lenne, az biztos. Rémeket látok?

Innentől kezdve fogadjon megvető gúnykacaj minden olyan fideszes megszólalást, ami arra a kiüresedett formulára épít, hogy „a voksoláson világosan megmutatkozott a választópolgárok akarata”. Ugyanis maga Orbán Viktor ismerte be, hogy...

"(...) mind a mai napig nem tudtuk őket integrálni, hogy beszéljük világosan. Akkor hogyan tudnánk integrálni olyanokat, akik egy másik világból, egy másik kultúrából, másik identitással jönnek ide? Hatszáz év múlva sem jutunk egyről a kettőre.”

Százak fognak repülni, lesz a szólásszabadság súlyos megsértésén rinyáló fideszes propagandista pöcsfejek tüntetése, meg alig nézett pártszócsöveken ilyen kitartott Fontos Jóskák meg okosszemóveges Nyuszifingok fognak szakérteni a sajtószabadságról.

Verne soha nem járt Magyarországon. A személyek magyar neveit a térképről és a történelemkönyvekből vette. Szerepel itt Torontál Simon, Szatmár László, a hős leányát Szávának hívják, holott ez inkább szerb férfinév. Egy tanárt Bátori Istvánnak hívnak.

Ezek a nagyotmondások valamikor az obsitosokat, a leszerelt Háry Jánosokat jellemezték, akik a hálás kocsmai közönségnek színezték a meséiket. Lehet, Orbán már arra készül, hogy obsitosként a felcsúti kocsma népét szórakoztatja a történeteivel?

„Ha nem ülünk az asztalhoz, akkor az étlapon leszünk” – jelentette ki Davosban Kanada miniszterelnöke. „Ott a helyünk!”– lelkesedett a magyar miniszterelnök, mikor megkapta hatvan másik ország vezetője mellett a meghívót a Gázai Béketanács alapító chartájához...

A válasz borítékolható: „Köszönöm, hogy őszinték voltak velem ebben a kényes témában. Tökéletesen megértem a problémájukat.” Vajon ez megnyugtató lesz a számukra, vagy elgondolkodnak – az AI közreműködése nélkül – a történtekben a saját felelősségükről?

Ha a lakosság nem reagál a jogfosztásra, akkor ez egy járható út. Most is megvan a kétharmad, a felhatalmazás, hogy bármit megtehetnek, hogy visszamenőleges rendeleteket hoznak, elveszik a fővárosi önkormányzattól a neki járó pénzt, semmibe vesznek bírósági ítéleteket...