VÉLEM ÉN

Megtudhattuk, hogy Szentkirályi a gyerekére, Orbán az unokáira, Menczer a trikolórra, Deutsch a Nobel-díjasokra, Navracsics a 3. veszprémi választókerületre, Nagy miniszter István király új kenyérre vetett árnyékára, Rétvári pedig egy heteró fali szőttesre büszke.

Évtizedekkel később, 1979 karácsonyára tért haza képletesen, a Hamvadó cigarettavég című, egykori sanzonjait tartalmazó lemezzel, amit a Kádár-kor kultúrpolitikája ki tudja, milyen szándékkal adott ki. Néhány hét alatt négyszázezer példányban kelt el a lemez...

(A Fideszben) megfér egymás mellett a keresztény-nemzeti erkölcsiségre hivatkozó küldetéstudat és a hatalommal való gátlástalan, cinikus visszaélés erkölcstelensége. Ezzel a rafinált csikicsuki politikával sokáig nem tudtak mit kezdeni az Európai Unióban.

Mindkét oldal számára fontos az, hogy milyen sokan voltak kint; azt mondják, ez őket igazolja. Eközben persze a Fidesz be akarta tiltani, Magyar Péter meg legumicsontozta a tüntetést. A saját táboruknak viszont profin tudták értelmezni az eseményeket.

Mondtam a nekem kapirgáló tyúkjaimnak, hogy akkor mondják ők is, hogy be lesz tiltv, és én is mondtam, és ezúttal el is hittem, pedig nem szokásom – ha mindig elhinném, amit mondok, már én volnék a Pósa Lajos, aki a nadrágomban szoktam hordani gyűlésre.

Evidencia, hogy ez egy Orbán- és rezsimellenes tüntetés volt. Napnál világosabb, hogy az ország fele torkig van Orbánékkal. Csak az a kérdés, hogy a kisebbik vagy a nagyobbik fele. A még rázósabb kérdés: mire megy ez a fél-Magyarország a jövő tavaszi országgyűlési választáson?

Nagyobb probléma az, hogy Nicuşor Dannak nincs elnöki programja. Amikor a kampányban arról kérdezték, hogy miért hagyta ott a főpolgármesterséget az elnökjelöltségért, azt mondta, hogy azért, hogy ne Simion, Antonescu vagy Ponta legyen az elnök.

A többek között magyarellenes diktátor banánhéja egy kezdetben bagatellnek tűnő kisebbségi ügy, Tőkés László református lelkész temesvári kilakoltatása volt. Ettől a szikrától lobbant be az egész ország, és rövid idő alatt elsöpörte a teljhatalmú vezért.

Megbújtak a szabadságról elnevezett híd tövében, és mikor arra haladt az őket amúgy magasról leszaró menet, de még biztonságos távolságban volt, megkérték szépen az őket védelmező rendőröket, hogy az útra kiállva készíthessenek néhány szelfit...

Az utca embere sokkal inkább helyén kezelte orbánékat, mint az orbánban valami rettenetes diktátort látó, láttató médiaértelmiség. Röviden: senki sem fél orbánéktól. Valójában az utca népe pontosan tisztában volt és van azzal, hogy ezek papírkutyák.