VÉLEM ÉN

Talán le kellene írnom néhány sorban, milyen érzelmi dráma zajlott azokban a percekben, míg a forró húspogácsa jeges fasírttá lényegült át, a puha buci meg fagyos kétszersült lett, s becsempészni ezt a kis cetlit a csomagba, hátha megértésre találnának odaát.

– Megjöttem. Gondolom, menjek a Pokolba... – Dehogy, édes fiam! Már nagyon vártunk! – üdvözli Szent Péter. – Hát, ez kellemes meglepetés – örül meg Lázár János. – Azt hittem... de ezek szerint mégis a KDNP-s cimboráimnak volt igaza erről az egészről. – No, az talán túlzás...

Lehet, hogy a levélírás és -olvasás elveszítette romantikus jellegét? Egyelőre legalábbis még nem láttam olyan festményt, hogy “komputeren levelet író nő”. Úgy tűnik, hogy gyakorlatias világunkban a levél mint irodalmi műfaj is talán megszűnt létezni.

Magyar Péter semmivel sem indokolta, hogy ismét nem szavazta meg Ukrajna támogatását az EP-ben; sem azt, hogy az európai nők számára elérhető legyen az abortusztabletta. Ezt a két szavazást meg sem említette. Annál többet posztolt arról, hogy...

Az elnök étvágya nagyobb annál, hogy beérje Brüsszel ostorozásával; célkeresztjében áll minden multilaterális szervezet, így az ENSZ is. A világszervezet lecserélése a „Béketanácsra” alapvető feltétele annak, hogy a legfőbb nemzetközi szervezetet is ő irányítsa...

Tetszik ez a tökös fellépés. Nem finomkodik, belemondja a pacekba a frankót. Ilyen egy szuverén ország külügyminisztere, főnöke büszke lehet rá! Ahogyan arra is, amilyen karakánul kezeli a kormány a Szlovákia által felmelegített magyarellenes Beneš-dekrétumot.

Legalább 5600 sokemeletes lakóépület maradt fűtés és áram nélkül. Víz sincs, a közlekedés akadozik, végtelen sorok várnak a buszmegállókban. Tömegek alszanak a metróban, takarókba burkolózva, az iskolai tanítás szünetel. Az orosz légitámadások folytatódnak.

A hatalomkoncentráció súlyos mentális zavarokat idézhet elő. Már Trump első elnöksége alatt is belekóstolhattunk ugyan abba, milyen az, ha valóra válik egy horrorfilm forgatókönyve és egy kiszámíthatatlan ember vezeti a világ első számú hatalmát...

A fél világ ezen bambul. Az amerikai elnök azt írta a norvég miniszterelnöknek, hogy mivel Norvégia nem ítélte neki a díjat, ezért már nem érzi kötelességének, hogy „kizárólag a békére” összpontosítson, és inkább az Egyesült Államok érdekeit helyezi előtérbe.

Nem lehet tudni, hogy mi lesz, mert állandóan ellentmondott önmagának is. Az előadást legjobban a német Der Postillon című vicclap jellemezte, amelynek szalagcíme szerint: „Botrány Davosban! Egy zavart idős férfi felrohant a pódiumra és egy órán keresztül ordibált!”