VÉLEM ÉN

És közben elbukott az az Orbán is, akinek álma volt, hogy valami nyomot hagyjon, hogy valami igazán jelentőset tegyen. Az az Orbán, aki saját bevallása szerint egymás után csapta földhöz a brüsszeli bürokratákat.

Háromféle ember képes ma megmaradni a katedrán. Az egyik, akit a hivatástudat odaköt. A másik, aki egy jól kereső férj/feleség mellett megengedheti magának, hogy hobbiból tanítson. Meg a harmadik, akinek mindegy és/vagy nincs más választása.

Orbán Viktor huszonnégy óra után visszakozott és aláírta Ukrajna EU belépését, továbbá a budapesti orosz kémbank kitiltását és Paks 2 leállítását… Ilyen hátraarcot még nem látott a világ, kártyavárként omlik össze egy évtized összes hazugsága.

A nagy világegyházak egyetemesek, a klérusok nemzetközpontúak. Lehet-e egyszerre nemzeti érdekből és a globális jó szempontjából imádni ugyanazt az Istent? Amerika legnagyobb bűne, hogy a globális jót vette a nyakába...

Tízből kilenc ember ellenzi a háborút, pontosabban azon a véleményem van, hogy Magyarország maradjon ki a harcokból. Én persze inkább arra az egyre lennék kíváncsi, aki szeretné, ha hazánk háborús övezetté válna. De kilóg a lóláb.

Az orosz-ukrán konfliktus egyik pozitív hozadéka lehet, a Szovjetunió felbomlásához hasonlóan a keleties, korlátolt, önző nemzeti szempontokat követő „szakrális-hadiállamok” meggyengülése és új nemzetközi rendszerek, ”civilizációs-egységek”, köztük az Európai Államnak a létrejötte

Orosz bombatalálat érte a Kijev közelében lévő Babij Jar-i (Babi Yar) Holokauszt Emlékhelyet, ahol 1941. szeptember 28-29-én a náci halálbrigádok egyike mintegy 34.000 zsidót mészárolt le, majd hónapokon át folytak még itt a gyilkosságok.

Mert szolgalelkű vagy, akit a gazdája tart rövid pórázon és te hűségesen engedelmeskedsz neki mindenben, mert annyira kell az a jutifalat! S ezért a jutifalatért cserébe már a lelkedet is eladtad az ördögnek!

A miniszterelnök tüntetően távol maradt az Európai Tanács Oroszországról szóló csúcstalálkozójáról, és a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián az orosz delegáció mellett a magyar kormány képviselői sem vettek részt.

A helyzet az, hogy a szenátus a díjat 2017-ben ítélte oda Putyinnak, három évvel a sajnálatos krími események után, amikor is az elnök a félszigetet megszállta, leszavaztatta és csatolta. Ezt mindközönségesen inváziónak hívjuk.