VÉLEM ÉN

Az írók nem tévedhetetlenek. De ettől még felbecsülhetetlen örökséget hagyományoznak ránk és olyan kincseket, amelyeket a legfelkavaróbb érzelmek, a gyűlölet feltámadása közepette sem lenne szabad megtagadnunk.

Mi változott tíz év alatt? Legfeljebb annyi, hogy most háború van itt, a szomszédban. A pávák ilyenkor, gondolom, inkább elbújnak. Marad tehát a színen csak maga Orbán. És amit tesz, semmiben sem hasonlítható egy tánchoz. Kiváltképp a páváéhoz nem. 

Az orosz nép támogatja Putyint, mint ahogyan mindig is támogatta a nagybirodalmiságot. Nincstelen senkiségében mindig vigasz volt számára, hogy országa másokon uralkodhat, másokat megalázhat, móresre taníthat. A fiatal orosz középosztály azonban menekül az országból.

Függetlenül attól, hogy áprilisban milyen döntés születik, az illiberális állam megbukott, csődnek, impotensnek bizonyult, gyenge képességű állam lett, egyre súlyosabb gazdasági problémákkal. Az egyetlen rohadt mázlink, hogy EU- és NATO-tagok vagyunk.

Az EU a 2014-2020-as időszakban 110 millió eurót adott Magyarországnak határvédelmi és migrációs feladatok ellátására. Ezen felül négyszer kértünk rendkívüli segélyt, és erre további 27 millió euró érkezett. Fillért tényleg nem adtak. Eurót igen.

Oroszország hogyan akar a jövőben bármely országban atomerőművi projekteket megvalósítani, ha alapvető nemzetközi egyezményeket nem tart tiszteletben? Hogyan gondolják, hogy bármely ország lakossága el fog majd fogadni egy orosz építésű atomerőmű projektet?

Az a benyomásom, hogy a (a valójában alig létező) V4 akkor véd meg bennünket, amikor piros hó hull, és Putyin, miután bocsánatot kér, a Majdanon ukránul elénekli a himnuszt, miközben Zelenszkíj meghatottan törli le Vlagyimir arcáról a könnyeket.

Ebben a világban épp az a különös, hogy elviselhetetlenül élő, hogy óraműpontossággal működik öntörvénye szerint. Szereplői nem kísértetek: emberek, akiknek mély gyarlóságaik ellenére tartásuk van, akik mélyen gyűlölik és szeretik egymást...

Az internet még inkább megőriz mindent. Még ma is fellelhető, amint 2019 januárjában Ivica Dacic, a Szerb Szocialista Párt (SPS), illetve a szerb törvényhozás elnöke bizarr táncot lejtve, átszellemült mosollyal az arcán énekelte el a Kalinkát egy fogadáson Putyin tiszteletére.