VERS/ZENE – Oldal 9

Csutak István – Kinde Annamária: Tesszük és vesszük / Treburi mărunte

És tesszük és vesszük, mert hatalom is, pénz is kéne / És döntünk és azután úgy döntünk … vagy mégse’? // Şi tragem şi-mpingem, şi bani şi putere ne-am dori, / Decidem şi-apoi vrem din nou pe dos… aşa o fi?

Tényregény Petőfi özvegyéről

Az 1930-i kiadás értékelésekor fogalmazta meg a kritika, hogy Bethlen Margit meleg szívvel írott előszavával „Petőfi özvegye” címen édesapám, Dernői Kocsis László újságíró, lapszerkesztő úgy dolgozta fel Júlia özvegységének történetét, hogy az nem egyszerűen csak Szendrey Júlia életrajza 1849–68-ig

Szeptember 6: Szendrey Júlia halála (1868)

„Szendrey Júlia. Költőnő és Gazdasszony! Toll és főzőkanál! Hány nő van Magyarországon, ki a tollat és a főzőkanalat is egyformán forgatja? Persze föltéve, hogy egyiket sem kontárkodva."

Szőcs Kálmán 1942–1973

Szőcs Kálmán váratlan halálának hírét megdöbbenéssel vette tudomásul az egész írói közösség, barátainak és olvasóinak széles tábora. Egy kiemelkedő tehetségű alkotó egyéniség távozott el közülünk, akinek emlékét örökre megőrizzük.

Szász János: Kálmán

Így járt hát közöttünk magába nyelt haragjával, a gyógyíthatatlan sebbel, miközben lelkében valóban gyermekkórusok daloltak és csendes kiáltványokkal serkentett mindannyiunkat emberibben élni, eregette papírhajóit, hogy vinnék el üzeneteit a nagy vizek mindenkihez...

Kácsor Zsolt: KAF, a bűvös költő, avagy zordíts, donorkám!

Nagy magyar költők alkotnak köztünk, és a nagyságukat tudatni szeretném velük, amíg nem késő, mert nem akarok azok közé tartozni, akiktől nagy szavakat egy-egy író- és költőtárs halála után, a megrendült hangú nekrológokban olvashatni csak.

Toto dalai

Már a diktatúra idején elragadtatva hallgattuk jellegzetesen dallamos – könnyed, de mondanivalós – olasz dalait. "Jó napot, Olaszország! Az al dente spagettivel, partizán elnökkel." Hát igen - negyven évvel ezelőtt negyvenévesen.

Bartha György: Archetipikus álom – redivivus

Az olvasóterem továbbra is üres és csendes, a nyugdíjas korú idős ember a munkája után néz. Az asztal baloldalán tornyosuló dokumentumok legtetejéről mindjárt egy finom papíranyagból készült, világos dohányszínű borítékot vesz kézbe.

Ara-Kovács Attila: Szőcs Géza 70

Semmi másra sem figyelek ezután, csak arra, ami Géza költészetéből megmaradt teremtő erőként, s ha apadozik is olykor ez az erő, bőségesen tud mégis táplálkozni abból a múltból, amelyet közösen mondhattunk magunkénak.

Báthori Csaba: A másik haza – Markó Béla Már nem közös című verseskötetéről

A versben bolyongó sajgás mélyebbre, messzebbre ér, túlterjed versen és Óperencián. Betölt egy életet és egy életművet. A költő arra a tájra gondol, ahol túl minden gyűlöleten, túl a történelem korlátain, még mindig elérhető a költészet, és a másik, a többi ember.