Vetró Artúr: Művészet, műértés, műkritika

Az emberiség nem egyszer esett át sorsfordulókon, maga mögött hagyva civilizációt, kultúrát, hogy új civilizáció és kultúra építésébe kezdjen. Megrázkódtatások nélkül ez soha sem történhetett, bármilyen hosszú periódust ölelt is fel időben ez a forduló. A kortárs — perspektívájából adódóan — mindenkor hajlandó az általa megélt valóságot a legfontosabbnak, legtragikusabbnak ítélni.

Kákonyi Csilla Emberi színjátéka

Valaki kiles a színfalak mögül. Fél arc a festmény bal oldalán. Mintha kívülállóként csöppent volna a képbe. És mégsem. Nyilvánvaló, hogy tudja, mi történik a háta mögött. Fürkésző tekintetét úgy szegezi ránk, hogy kimondatlan kérdést is sugall: „Látjátok feleim szümtükhel, mik vogymuk?” „Isa pur es homou vogymuk…” folytatnánk a Halotti beszéd és könyörgés több mint nyolc évszázados távolából felsejlő sorokat.

2 + 1 klasszikus magyar paródia

A világ legjobb, ellenállhatatlan Csehov-paródiája – annak a nagyon kevésnek, aki nem ismeri. Szerzője Körmendi János, a három nővér: Haumann Péter, Körmendi János, Márkus László. A paródiát 1979. szilveszterén mutatta be a Magyar Televízió. A hatás, az eredmény: utána az eredeti darabot színpadra állítani évekig nem lehetett!

Levél Nagyváradról Kolozsvárról

A váradi levél szerzője Bartos-Elekes István, a város neves (nyugalmazott) fizikatanára, a világhíres Fizikum létrehozója, országosan – és már kolozsvári évfolyamunkon – a legjobb kísérleti fizikus, nejével együtt világot járt,…

Muhi Sándor: Mentés másként: Az óriás

Muhi Sándor: Mentés másként: Az óriás
Az Új Hét Látvány rovatában rendszeresen bemutatunk kimagasló képzőművészeti alkotásokat; a Mentés másként sorozatcím arra utal, hogy művészeti kincsek megmentéséről van szó, “másként”, azaz nem tárgyi értelemben, hanem a kollektív emlékezet számára. – A szerk.