LÁTVÁNY

A sokat ígérő s mérsékelten kimért hangú cím (Forma és alkotói folyamat a huszadik század amerikai festészetében) helyett jóval merészebből javasolnék: Ugrások térben, időben és stílusban. Ezt valahogy találóbbnak érzem az Amerikai Könyvtárban nyílt, harmincöt képből álló kiállításra.

Felhős ege a szorongás, a félelem, a hiányérzet elleni hadakozás színhelye. Villámok és fénycsíkok szabdalják a szürke vagy sötét magasságot.

Lassan divat lett egy bizonyos körben. És ma már Korondon nemcsak a fazekasok, Molnos Lina is vonzerő. Viszik-hozzák a hírét. Én is ezt teszem: született valami szép – többek közt Korondon –, ami népi, de legalábbis a néphez közel áll. És amit támogatni kell.

Alkhudr kemény bükkfát és ötvenéves otthoni szerszámokat használt Szíriából, amelyeket még az édesapjától örökölt. A végeredmény magasabb nála, két méter magas és hosszú, a szélessége 1,40 méter.

Ha a festészet lehetővé teszi néhány főbb irányzat nyomon követését, a grafika minden ebbeli próbálkozásunkat meghiúsítja. Azt is mondhatnák, hogy itt mindenki a saját szakállára kísérletezik. S igazán jól!

Balázs Feri bácsi, ahogy a székelyudvarhelyiek régóta nevezik, mindig ott volt a történések sűrűjében, az évtizedek során hatalmasra duzzadt fotótára a székelyföldi tájak szinte minden fontos eseményéről őriz egyedi fotográfiákat, sorozatokat.

Mindenki találja meg önmagát. Vannak viszont olyan megfogalmazási gondolatok, mesterségbeli fogások, amiket festegetve kell megtanulni és ami hozzásegíti a festőt egyéni útja megkereséséhez, tulajdon pikturális világának kialakításához.

A múzeum féltett kincsei a sok vitát kiváltó Elgin-márványok. Az athéni Parthenont díszítő szobrokat és domborműveket ugyanis Lord Elgin egykori angol követ vette meg és vitte Londonba a 19. században. Egy kisebb része a remekműveknek a párizsi Louvre-ban tekinthető meg...

Stockholmból kitartóan küldözgeti fotóit Gergely Tamás prózaíró, tudván, hogy örömet szerez velük nekem. Hiszen ő is azért készíti őket, mert van gépe és szereti észrevenni az utcán, amerre jár, a banálisban a dekoratívot, a látványszerű, olykor az ikonnal felérő képi absztrakciót.

Valahogy így vágott vissza: „Ne tetézzük a jólét bűneit azzal, hogy még meg is festjük!” Erdőrészleteit, fáit is lehetőleg megkopasztotta a lombjuktól. A tavasz zöldjei, a nyár puha, meleg tónusai csapodár természetűek, már-már illuzórikusak...