LÁTVÁNY

A természet is kitermel ilyen formákat, de itt pont a rendszerezés, a mondanivaló sűrítése által válik egyéni, önálló rendszerré a sorozat. A térbe való kilépés nem csupán az anyag plasztikáikig tiszta formában való megjelenítése...

Kozmát vonzza az ősi Máramaros, az itteni viselet, tánc, vásár, madár, amelynek tollazata népművészeti motívum-tárrá válhat, pásztor, aki az ősi román népballada, a Bárányka főszereplőjének helybéli „különkiadása".

A látszat takarta lényeget tárja fel. Ez egyébként Kabán József művészi hitvallása is lehetne. Nem passzív módon tolmácsol ez a fényképészet, hanem beavatkozik a valóságba, sőt hellyel-közzel formailag is átírja.

Inkább mint máskor, ötlet, műgond, eredetiség, technikai tudás, formaérzékenység jellemzi a kiállítást. És a természetelvű ábrázolásnak, a természet formáit átalakító művészi látomásnak a „békés egymás mellett élése”.

Hollósy Simon tanítványa volt Münchenben és Nagybányán egyaránt. Egyes feljegyzések szerint Nagybányán a tanításban, korrigálásban is segítette a mestert. Kalandos élete volt, még az első világháború előtt Moszkvába költözött...

Műveit a kor megismételhetetlen ritmusa, lüktetése, lázas útkeresése, lendülete teszi tartóssá, hitelessé. Az utóbbiakat majd százévnyi késéssel, alkotóerő híján utánozva csak mímelni lehet...

Hogy mennyi árnyalatot lát a fehéren belül! Nála nemcsak a havas mező fehér, de az erdő fái, az út, de még a házak és kerítések is. Mégse mosódnak egybe, viszont egységbe olvadnak valamely rendeltetés színe alatt.

Máramarosi örmény családból származott, apja a szabadságharc hatására vette fel a Korbuly név helyett a Hollósy nevet. Mindenki a nagybányai szabadiskola megteremtőjeként ismeri őt.

A fehér-fekete alapvonalak a felrakott okkeres-narancsos-rózsaszínű foltokkal felmelegedtek, de egyúttal mozgásba jött az egész munka. Izgalmas, mit tud ez az ember művelni. Csodálni tudom azért is, ahogyan minden kis idejét kihasználja.