LÁTVÁNY

Még a fotografálás hősi korszakában, amikor épp úgy minden lehetséges volt, mint ma, legfeljebb az emberek nem tudtak róla, a teljesítményközpontú fotózás megteremtette a maga mutatványait és szenzációit.

Az expresszionizmus problematikája az egyetlen igazi, amely a századeleji nyugtalanságot a maga teljességében kifejezhette. A mozgalom művészei arra törekedtek, hogy a dolgoknak saját szenvedélyük forróságát kölcsönözzék.

Sütő Zsoltot mintegy évtizede ismertem meg, Bukarestben, amikor a Romániai Magyar Szónál (Színkép melléklet) próbálkozott első irodalmi és fotográfiai kísérleteivel. Szenvedélyesen érdeklődő, a művészeti ágak közötti átjárókat kereső, minden újra fogékony, konok alkotót ismertem meg benne.

Több mint száz alkotás foglalja el a falakat a múzeum négy emeletén. Vannak itt lemezborítók, Cartman a South Parkból, neutron- hidrogén- és atombomba-robbanás, futballisták Maradonától Cruyff-ig, Smith ügynök a Mátrixból és még lehetne folytatni a sort.

Gyönyörű, tágas, reprezentatív téren található a British Múzeumhoz hasonlóan klasszikus példákat idéző, monumentális épülettömb, amelynek jelentős ókori gyűjteményei mellett olyan alkotók remekműveit csodálhatja meg az érdeklődő, mint Leonardo da Vinci, Raffaello, El Greco, Velazquez, Murillo, Chagall stb.

Az itt látható, a szoborcsoport néhány alakját ábrázoló fotó 2002 októberének végén készült, Csomafáy Ferenc kolozsvári fotográfus, az akkori Romániai Magyar Szó tudósítója jóvoltából.

„Bekeretezi az űrt”, olyan ismerősnek tűnő, mégis újszerű tájakra, helyekre kalauzol, amelyek minden esetben a meglepetés erejével hatnak. Döntő szerepet szán nemcsak a témaválasztásnak, hanem a nézőpontnak is...

A tárlat létrehozója, kurátora Székely Géza grafikus- és festőművészt, a kolozsvári Apáczai Csere János Líceum frissen nyugalmazott művészetpedagógusa.

A HMKK (Hargita Megyei Kulturális Központ) XIX. fotótábora ugyanis, az addigiaktól teljesen eltérően arról szólt, hogy a faluba érkező fotósokat vegyes érzelmekkel, nem egyszer gyanakodva és sanda szemmel fogadó rekecsiniek pár nap alatt azáltal fogadták maguk közé, hogy a hegyen túlról érkezett művészemberek nem átallottak fizikailag is részt venni a falu népének erőfeszítésében.

A kápolna egyik nevezetessége az oltár, mivel – a már említett feszülethez hasonlóan – Petőfi esküvőjekor ez is az erdődi várkápolnában állt. Az erdődi várat, kastélyt a kápolnával együtt nem a török, tatár rombolta le, nem is az osztrákok, ahogy sokan hiszik, hanem az adó.