LÁTVÁNY

Nem ázott el a nyári Fotópiknik s nagyjából ugyanazt a forgatókönyvet követték a szervezők, mint első alkalommal. Egységes, közös gondolkodásra mozduló csapatnak bizonyultak a Szeptemberi fotósulisok néven ismert baráti társaság tagjai.

Ma ott állnak mind a ketten Keresztúr hosszú főterén. A szobrász, aki lelkének legszebb rezzeneteit öntötte anyagba. És a költő, aki a szobrász álmodta formában hirdeti – mintegy alkotóját is vigasztalva – a szellem diadalát.

Most kell ismét észrevennünk Kádár Tibor munkásságát és konok hitét. Most, amikor végre időszerűek, megoldhatóak azok a kérdések, melyeket szüntelenül feltett magának és gyakran nagyothalló környezetének.

Egy jó fotó minden pénzt megér. Ez akkor is igaz, ha plakátot tervez az ember. Hát még, ha fotós eseményre hívja föl a figyelmet az a plakát...

Talán nem olyan sokak által ismert, látogatott ez a hely, mint a kicsit régebbi és központi fekvésű Szent Mihály templom, de impozáns méreteit, történelmi, kultúrtörténeti jelentőségét tekintve ez is híres székesegyházaink egyike.

A monumentális festmény 17 négyzetméteres, 5,6 méter magas, 37 figura, angyalok és szentek láthatók rajta, a jelenet egy templombelsőben zajlik. "Azt festettem meg, amin szeretnék én is részt venni, ha meghalok."

Balla Béla, Boldizsár István, Égly Sári, Göllner Elemér, Jándi Dávid, Kádár Géza, Klein József, Krizsán János, Krizsánné Csíkos Antónia, Mund Hugó, Nagy Oszkár, Pittner Olivér, Thormáné Kiss Margit. A festőtelep elhunyt tagjai között Jakab Zoltán és Maticska Jenő képeit mutatják be.

Ezek a kritikai tévedések meg üresjáratok természetesen nem homályosítják el az igen érdekes és dokumentumerejű összeállítást a múlt nagy mestereiről s a lírai hangvételű vallomássorozatot élő művészeinkről.

Kevés olyan izgalmas életpálya van a magyar képzőművészet történetében, mint amilyen a Boromisza Tiboré (1880, Bácsalmás - 1960, Szentendre). Élete során volt katonatiszt, buddhista szerzetes, újságíró, de mindenekelőtt festőművész, egyike a legkiválóbbaknak.

Forgatom a könyvet és gyönyörködöm a vonal és folt kitűnő ritmusában. Tisztelem azt az egyetlen színt, amit éppen használ, s álmélkodom tétovaságot nem ismerő rajztudásán.