LÁTVÁNY

A franciaországi Lourdes a katolikus világ egyik legismertebb, leglátogatottabb zarándokhelye. Maga a helység jelentéktelen kisváros, alig 16 ezer lakossal, ismertségét annak köszönheti, hogy a 19. század közepe táján egy ide valósi 14 éves leánynak több alkalommal megjelent a Szűzanya.

A vállaltan leszbikus – a transzfóbia ellen rendszeresen felszólaló – komikus ironikus megfogalmazása szerint „ez az a festmény, ahol éppen valami fontosat csinálnak azok a férfiak, akik a tudományukat saját magukról elnevezett törvényekbe foglalják”.

A kiállítás modern anyagának gerincét a Maitec–Apostu–Iliescu–Calinetti kezdeményezte folklór ihletésű nonfiguratív szobrászat alkotja. Az ősi népművészet egyszerű, s mégis annyira szuggesztív erejű formavilágából táplálkozik ez a szobrászat...

A halk szavú Ferike végleg elhallgatott. S ő, aki sohasem akart zavarni senkit, most akaratlanul is mindannyiunkat felzaklatott. Mert mulasztásunkat pótolhatatlanná tette. Önmagunkat kell ismét kérdőre vonnunk.

Amikor először megpillantottam Santiago de Compostela lenyűgöző, hatalmas, a mi ízlésvilágunkhoz mérten túldíszített katedrálisának a homlokzatát, a szó szoros értelmében úgy éreztem, hogy földbe gyökerezik a lábam. Előtte még azon sem gondolkoztam el, hogy valójában mit is jelent ez a szólásmondás, most már tudom...

Október 14-én Szegeden egy olyan könyvbemutatóra került sor a Móra Ferenc Múzeumban, mely az MTI fotóművészeinek és -riportereinek mívességére, életművére tereli a figyelmet. Sajnos még nem láttam a könyvet, amelybe Keleti Éva Prima Primissima-díjas fotóművész öt olyan fotós munkáinak legjavából válogatott, akik az ötvenes években az ügynökségnél a munka dandárját végezték: Kálmán Katának, Langer Klárának, Reismann Mariannak, Sándor Zsuzsának és Vadas Ernőnek az Iroda archívumában található munkáit...

Fővárosi rangja, jelentősége, ismertsége miatt joggal azt hihetnénk, hogy egyike a kontinens világvárosainak. A valóságban azonban Brüsszel kisváros, nem romániai, hanem európai mértékkel számítva az.

A fotóművésznek pedig alkalma volt e páros képet megalkotnia, amely szerkezetében és keletkezéstörténetében egy több tételes szimfóniára emlékeztet, s egy feszültséggel terhes időívet ír le a két évszám pólusai között.

A formai kísérletezés emberi háttere éppen az, hogy a hideg, tudományos keretek közül kilépjen, s a humánum új, még ismeretlen érzéseit szólaltassa meg bennünk.

Egy szerény kisvárosról van szó, amelynek 2001-ben alig több mint tízezer lakosa volt. Annak köszönheti hírét, ismertségét, hogy itt, a település közelében 1917-ben több alkalommal jelent meg a Szűzanya három helybeli pásztorgyereknek.