LÁTVÁNY

Műveit a kor megismételhetetlen ritmusa, lüktetése, lázas útkeresése, lendülete teszi tartóssá, hitelessé. Az utóbbiakat majd százévnyi késéssel, alkotóerő híján utánozva csak mímelni lehet...

Hogy mennyi árnyalatot lát a fehéren belül! Nála nemcsak a havas mező fehér, de az erdő fái, az út, de még a házak és kerítések is. Mégse mosódnak egybe, viszont egységbe olvadnak valamely rendeltetés színe alatt.

Máramarosi örmény családból származott, apja a szabadságharc hatására vette fel a Korbuly név helyett a Hollósy nevet. Mindenki a nagybányai szabadiskola megteremtőjeként ismeri őt.

A fehér-fekete alapvonalak a felrakott okkeres-narancsos-rózsaszínű foltokkal felmelegedtek, de egyúttal mozgásba jött az egész munka. Izgalmas, mit tud ez az ember művelni. Csodálni tudom azért is, ahogyan minden kis idejét kihasználja.

A huszadik század eleji izmusainak forgatagában – amelyek jelentős hányadának elindítója, cselekvő részese – ott áll évtizedeken át látszólag rendíthetetlenül úgy, hogy közben alig érezzük rajta a döbbenetet, a keserűséget, amellyel a nagy elődök valódi szakmai tudását, igényességét siratja.

Pablo Picasso 1881. október 25-én született Málagában, a teljes neve Pablo Diego José Francisco de Paula Juan Nepomuceno María de los Remedios Cipriano de la Santísima Trinidad Ruiz y Picasso. Meghalt 1973. április 8-án. Spanyol képzőművész, író, a párizsi iskola kiemelkedő képviselője, a 20. századi avantgárd egyik legjelentősebb festője.

Néhány nap múlva Párizsba utazom. Meghívást kaptam a Salon des Indépendants idei kiállítására. Két szobromat fogom ott bemutatni.

Azt állítja az ajánló, hogy „szigorúan besorolhatatlan” munkákról van szó. Téves, mert besorolhatók a giccs nagy, terjedelmes, szívós és igen népszerű családjába.

Nagy István szigorú szépségét kora elutasította, halála után is több mint negyedszázadnak kellett eltelnie, hogy a nagyközönség kellőképpen méltányolni, egyáltalán: érteni tudja a műveket.