LÁTVÁNY

Állandó kiállítást egy falunak vagy kisvárosnak, melynek anyagát mi adnánk össze – olyan gondolat ez, mely igazán méltó hozzánk. Igazán méltó az olyan képzőművészhez, aki feladatát nem érzi elvégzettnek a kép kereteztetésével.

„Idős, manipulatív férfiak elhitetik vele, hogy amit csinál az zseniális, pedig nem az. Frida Kahlo, Maud Lewis, Csontváry munkáiban traumákból, drámai mélységekből táplálkozó jelentés van, és a képzelet ácsol narratívát alájuk. A festészet kognitív aktus, nem dekoráció. 

Szervátiusz szobrászata szinte időtlen, az anyagot formáló-faragó mindenkori ember vágyaiból-akarásaiból fakad, s korszerű is, éppen azért, mert a művész mindig hű önmagához.

G. Olosz Ella vívódik. A faluból épp várossá cseperedő, kialakulatlan és művészileg legjobb esetben semleges környezettel. A művészi légkör hiányával. A Székelyföld hagyományaival és a modern művészetek új eredményeivel.

Finta Edit olajfestményei, grafikái ismerős-eredeti módon valamiféle kegyelemszerű vakság termékei. Vagyis egyfajta tudásé, azé, amit régebben ösztönnek neveztek, közelebbről s költőiebben vágynak, s mintegy fél évszázada tudattalannak.

A tévé üvegernyőjén ott a neve másfél évtizede, s noha nem a magyar szerkesztőség operatőrje, olykor meglepi a nézőket Kós Károly arcával, Fuhrmann Károly komor fémjátékaival, a Szelek barlangjaival, állatkerti képmesékkel...

Témám: az ember. Kezdetben – hosszú ideig – áldozatot láttam benne. Később rájöttem, hogy a dolgok megváltoztatására is képes. Most már így ábrázolom. És ez feltétlenül befolyásolja a közönség vélekedését is a dolgokról.

A litográfiához használt úgynevezett transzportpapírra nem rajzot, hanem monotípiát készítek, aminek már így is érdekes hatása van kőre áttéve, ezen kívül a transzportpapírt véletlenül leöntöttem valamivel.

A Szentháromság templom plébániaépületében egy kicsit sötét, de sejtelmes és különleges fényhatású képét őrzik: Az angyal megjelenik a bányászoknak. Szelíd misztikum, a hétköznapi csodák áhítata, titokzatos ragyogás árad erről a műről.

A művészek és a vállalkozók, üzletemberek gondolkodásmódja távolabb áll egymástól, mint Makó Jeruzsálemtől. Csoda, hogy a gazdasági válságok, háborúk, totalitárius rendszerek időszakában minden művész kiszolgáltatottá válik?