LÁTVÁNY

A helyünket, szerepünket, lehetőségeinket keressük a világban és közben hiába élünk közösségben, családban, hiába vannak barátaink, munkatársaink, a legfontosabb, leglényegesebb dolgokban magunkra maradunk.

Szodoray-Parádi Hajnalt elsősorban szobrászként, tanárként ismerik a szatmáriak, bár az utóbbi időben, valószínűleg a műkedvelőkkel való szorosabb kapcsolat, alkotótáborok hatására egyre több festményt, rajzot is készített és állított ki

A torontói múzeumtól megérkezett annak az ankétnek teljes anyaga, mely a szociológiai és művészeti szemponból vegyes összetételű közönségnek a műalkotáshoz és múzeumhoz fűződő viszonyát vizsgálta az UNESCO égisze alatt.

Már a címe is metamorfózisra utal: az ismert formák zárt gömbbé rendeződnek, amelynek megbonthatatlan egysége és egyszerűsége egyértelmű üzenet. Egység, amely évszázados hagyományokat, a múlt napjainkhoz is kötődő hitét, élők és holtak útjainak összefonódását idézi.

Emberi képmások vagy hétköznapi tárgyak (például telefon) „jelrendszerutánzatai”, finom színharmóniájú kompozíciók, fekete-fehér, erőteljes szerkezeti hatásokra alapozó grafikák. Még a komputerművészet nyelvére „átírt“ Mona Lisa is megtalálható itt.

Érdeme, hogy gyönyörködtet, szépet mer alkotni, amikor a kordivat olykor a rútat követeli, mer harmonikus lenni, amikor a diszharmónia a „modern“. Mégsem primitív, legfennebb nemesen archaikus. Férfias zenét, gordonkabúgást, másutt gúnyosan vidám klarinétsikolyt hallok ki munkáiból

Különleges érzékenységű, végtelenül változatos képzettársításokat elindító kifinomult festői erényeket felvonultató képi világgal ismerkedhetünk Sándor József Attila alkotásai kapcsán. A kiindulópont itt szinte minden esetben a minket körülvevő táj: föld, ég, szél, víz, vegetáció...

Eddigi alkotásainak tanulsága szerint Mitroi Timea pontosan tudja, hogy a művész feladata sohasem a megtanult dolgok reprodukálása, az elődök utánzása, hanem a világ újrafelfedezése.