Markó Béla: A politikai giccsről

Markó Béla: A politikai giccsről
Háborús időkben, amikor a rakétákat is Patriotnak nevezik, a fékevesztett olimpiai jókedv akár baljóslatú is lehet. De hátha nem az! Hátha csak a művészet győzelme a giccs fölött. Avagy a szemantika felszabadítása.

Markó Béla: Ketten beszélünk, én és a forma

Markó Béla: Ketten beszélünk, én és a forma
A vers a legizgalmasabb, de szeretem az esszét vagy a publicisztikát, és újabban tetszeni kezdett a rövidpróza is. Az írás előtti állapotot gyűlölöm. Néha többször is leírom az első mondatot, majd eldobom. Tele van a papírkosár első mondatokkal.

Egy lázadás margójára – Kereszty András arcéléhez

Egy lázadás margójára – Kereszty András arcéléhez
Hosszasan, igen hosszasan diskuráltak. Bandit azonban nem érte bántódás. Hálával tartozom a sorsnak, hogy megismerhettem vibráló, formabontó egyéniségét, megtapasztalhattam bátorságát abban a korban, amelyben a legfőbb elvárás a néma igazodás volt.

Szele Tamás: A Hezbollah és a Hamász

Szele Tamás: A Hezbollah és a Hamász
Bár hibák még a jól megtervezett katonai tevékenységek során is előfordulhatnak, a helyszíni körülmények alapján a Hezbollah és Izrael közötti teljes körű konfliktus – különösen egy olyan, amely más feleket is magával rántana – valószínűsége meglehetősen alacsony.

Szerény köszöntő: Markó 73

Szerény köszöntő: Markó 73
Nehéz időkben az író mindenképpen szabadulóművész, és főleg szabadító művész, mert nemcsak önmagát, hanem minket is megszabadít legalább addig, amíg olvassuk őt. Ennek ellenére a könyv mégsem maga a szabadság, csupán tankönyv a szabadsághoz.

Révész László: Sugárvédelem, védőoltás, rákgyógyítás

Révész László: Sugárvédelem, védőoltás, rákgyógyítás
A rosszindulatú daganatok gyógyítására legalkalmasabb sugáradagok nagyságával már többé-kevésbé tisztában vagyunk. Most arra törekszünk, hogy meghatározzuk az egyes részadagok legjobb időzítését, a kezelések legalkalmasabb időpontjait.

Berend T. Iván: “Nincs béke az olajfák alatt”

Berend T. Iván: “Nincs béke az olajfák alatt”
Az Economist  Izraelt a világ negyedik legsikeresebb és második leginnovatívabb gazdaságával rendelkező országának minősítette. Izrael állam egy főre jutó nemzeti jövedelme, 56 ezer dollár, meghaladja az angol, német, francia és belga szintet.