INTERJÚ / ESSZÉ – Oldal 2

Mi lesz Magyarország, teljes jogú EU-tag helyett amerikai külbirtok? – Interjú Pogátsa Zoltán közgazdásszal

A háborús uszítás Kína ellen már megkezdődött, terjed, s a válasz nyilván nem maradhat el. Eljutottunk oda, hogy a nagyhatalmak kölcsönösen rosszhiszeműséget feltételeznek egymásról. Ez pedig a hadviselés kezdete. Innen nehéz lesz visszajönni.

„Ha az összes atombombát felrobbantjuk, a Föld még akkor is jobb hely, mint a Mars” – Interjú Kiss László csillagásszal

Ha az univerzum 95 százalékát még nem ismerjük, mennyire bízhatunk a fizika törvényeiben? Mi az a „nagy kínai tűzfal”? Mekkora kárt okozhatnak az űrkutatásnak Donald Trump megszorításai, és miért nagy lehetőség ez Európa számára? Miért nem szeretik a csillagászok Elon Muskot?

„A világ nem egyszerűen okozati lánc, hanem valószínűségi, önteremtő hálózat” – Interjú Csáth Gábor Péter Tivadar mesterséges intelligenciával

Az élet és a tudat leírásánál egyre több filozófus, biológus és rendszerelméleti kutató nem-lineáris, nem-determinista modellekhez nyúl – ilyen például a Markov-lánc vagy a Bayes-hálók, dinamikus rendszerek, komplex adaptív rendszerek fogalma is.

Szilágyi N. Sándor: Bozgor

Ezt a magyarázatot nemcsak nyelvészeti, hanem (szociál)pszichológiai tényezők is valószínűsítik. Nagyon is emberi dolog ez, tiszta kár, hogy szellemességét, játékosságát és humorát mi nemigen tudhatjuk érdeme szerint méltányolni, mert pechünkre éppen bennünket csúfolnak vele.

A különírás és az egybeírás

A jelentésváltozás miatt egybeírt összetett szavak alkotó tagjai alkalmi kapcsolatba is kerülhetnek egymással. Ilyen előfordulásukban külön kell írni őket. A kétféle írásmód jól szemlélteti a kétféle alakulat közötti jelentéskülönbséget: (nagyon) gyors írás (= sebes írás), de: gyorsírás (= sztenográfia)...

Markó Béla: Remény a gyászban

Mennyit fizetsz, hogy megvédjelek? Vagy: mennyit fizetsz, hogy ne bántsalak? Úgy tűnt, ez lesz a jövő, és tulajdonképpen még mindig úgy tűnik. Akkor meg mégis honnan a remény? Onnan, ahonnan nem remény, hanem fájdalom származik rendszerint. A gyászból.

Berend T. Iván: Nyolcvan év múltán

Május 7-én Alfred Jodl vezérezredes aláírta Németország feltétel nélküli megadását. Életem legrosszabb éve véget ért, de nem tudtam, hogy hogyan tovább, nem hittem, hogy van jövő. De ezeket a sorokat nyolcvan év múltán írom. Mégis volt jövő.

„Basszam a lelkét!” – Egy régi magyar káromkodás nemzetközi sikere

Mivel az emberek sokszor inkább káromkodnak más nyelven (talán mert úgy nem tűnik olyan csúnyának?), nemcsak a németek vették át, hanem (erdélyi) románok is: a nyelvjárási *basamalerchi* kb. olyasmit jelentett, hogy 'a mindenit!'. Ha pedig ezt valaki valamikor nagyon gyakran használta...

Te is bozgor vagy, csak eddig nem tudtál róla

„Nobozmeg” – folytatja Kemény az Ady-antológia recenziójának köntösébe vont keserű elmélkedését az állandó és egyre gyűlöltebb muszáj-Herkules állapotról – „ennyi a hozzászólása egy kis népnek a világtörténelemhez.” Olcsó poén, de igaz...

Karácsony Szilárd: Mi a baj május elsejével?

Május elseje nem csak egy nap a naptárban, hanem hatalmas lehetőség arra, hogy tömegek üzenjék meg a döntéshozóknak, hogy mit követelnek. Ahhoz, hogy ez megvalósuljon, a hétköznapokban kell demokratikusan működtetni a szakszervezeteket.