Veres József: Az ezerarcú karbon

A szén természetes metamorfózisával a karbon körforgása nem fejeződik be. A mesterséges változások a családfa további szaporodását eredményezik. Hő és vegyi kezeléssel a szénből több mint kétszáz új termék jön létre ...

Csiki László: Kisfiam

Ma este nem volt jó kedvében, azért is választotta a csöndes tejkonzervet, amit most az asztalra állított, s a fiókban a nyitót kezdte keresni. Csak egy fényképet talált, azt a doboznak támasztotta, szembeült vele az egyik ormótlan fotőjbe...

Gálfalvi Zsolt: Köszöntő helyett

Ezúttal csak utalni szeretnék arra, hogy az idei ünnepinek szánt évad szerzői között a mi íróink közül Sütő és Baranga, a klasszikusok közül Shakespeare és Csehov nevével találkozunk, az évforduló előadásai között pedig ősbemutatón Csávossy György műve szerepel.

Lászlóffy Aladár kérdezi Fodor Sándortól

Mindenki azt papolja, hogy „a gyermekeknek írni nehéz”, „a gyermek a legigényesebb olvasó” (egyik se igaz), a gyermekekhez szóló irodalmat mégis periférikusnak tekinti az irodalmi közvélemény (nem csak nálunk, az egész világon).

Tabák László: A vezérigazgató varázsdoboza

Amikor a nagy férfiú nem tudja rá szánni magát a kockázatos határozatra, az íróasztalára helyezi a mágikus dobozt, s megvárja, hogy a színes golyó megállapodjon az igen-t vagy nem-et jelző feliratnál. Az elektronikus számológépek eközben okosan és diszkréten zümmögnek...

Gálfalvi Zsolt: Ifjú szívekben

Jó néhányukkal – például az imponálóan érett és felkészült Egyed Péterrel – érdemes lenne irodalmi lapjaink szerkesztőinek máris behatóan foglalkozniuk. Sokat lehetne és kellene még beszélni az ezúttal harmadízben megrendezett irodalmi olimpia tanulságairól.

Benkő Samu: Eszmék és tettek 1848 tavaszán Erdélyben 1.

Erdély Európával nem 1848-ban találkozott először, hanem sok száz esztendővel korábban, de a forradalmi esztendő tavaszán Erdély és Európa kapcsolatában történt valami, ami különbözött a megszokottól. E kis ország értelmisége története folyamán először 1848 tavaszán vált az európai események aktív részesévé.

Mihai Beniuc: A költészet távlatai

A szeretet, amelyen bármiféle megismerés nyugszik, magától jön. De legnagyobb nyereségünk, hogy immár nem érjük be, nem érhetjük be az általánosságban vett új megismerésével. Mindabból, amire megismerésünk irányul, a legértékesebb az ember.