A HÉT50

Mintha az Ezeregyéjszaka kiapadhatatlan mesevilága párosult volna Borges mértani pontosságú leleményével, úgy merül el az olvasó a főszereplő önvallomásában, hogy a valóságosnak tetsző tények után alászálljon az időben...

Az esztétika és irodalomkritika területén olyan, tájékozódásában, tartalmában, időszerűségében és megírásmódjában egyaránt példás teljesítményre hivatkozhatunk, mint Rácz Győző Értelem és szépség című kötete, amely véleményem szerint méltán megérdemelte volna az írószövetség díját.

Az akhaimenida királyok tiszteletben tartották a meghódított népek kultúráját, művészetét és vallásos hitét, és hathatósan támogatták a tudományos ismeretek terjesztését, az irodalom és a művészet alkotásainak népszerűsítését. A „királyok királyának” udvarában kerestek menedéket a kor legjelesebb elméi...

Nemzetiségek irodalma: Szilágyi Domokos (Sajtóértekezlet); Bajor Andor (Tücsök és bogár), Franz Heinz (Ärger wie die Hund) és Immanuel Weissglass (Dar Nobiskrug); elsőkötetesek: Saszet Géza (Bizonyság) és Váradi B. László (Kölyökharcsa).

Kutatásaim kimutatták, hogy a legegyszerűbb sejt is rendelkezik ilyen bonyolult interkonnektáló hálózattal. Utóbbi huszonöt évem munkássága során éppen ezt az interkonnektáló hálózatot tanulmányoztam, azokat a jelzéseket, amiket különböző sejtrészlegek leadnak és ismét mások felfognak.

Hogy mi minden kell a jó tudományhoz, és hogy mi mindenre jó a tudomány, azt valószínűleg kevesen tudták Moisil akadémikusnál jobban. Nála, aki szinte sohasem beszélt arról, amit tett vagy tenni fog, s gondosan kerülte a szakmai tolvajnyelvet...

Kétségtelen, hogy Gaál Gábor számára Kant és Hegel bölcselete, de Dilthey, Simmel és Husserl filozófiai nézetei is, olyan elméleti megalapozást nyújtottak, amely azután lehetővé tette a marxizmus mélyebb elsajátítását, nyitott és alkotó szellemének befogadását.

Nem más ez a regény, mint a múlandóság humanizálása; a lehetőségek felkutatása az emberi integritás fenntartásához, a mindennapos halál folytonosságában. ha a biztos állandót, az invariánst keresem ebben a műben mint viszonyítási alapképletet, akkor ez számomra így fogalmazódik meg: a humanizmus igézete.

A művet például bizonyosan nem Kolozsvárt szerkesztették, egyetlen akkori kolozsvári író nincs szerzői között. Szerkesztője is minden bizonnyal a Huszadik Század szerkesztőségéből való. Személyéről vagy személyeikről Gaál bevezetője nem világosít fel.

Az intézmény látszólagos demokratizmusa mögött valójában a szerencsejátékok nagyipari újraméretezése húzódik meg, és ennek legfőbb, „termelőeszköze” a szerencsegépek megszámlálhatatlan serege...