A HÉT50

Makacs hűségünk ezerszer is visszapergeti az elmúlt időt, a pillanatot, amikor meghaltak, amikor megölték őket, s keresi és meg is találja az ösvényt, amelyen a szerencse angyala kimenekíthette volna őket a halál országútjairól.

Napjainkban szinte túl könnyedén vesszük tudomásul, hogy a világ tudósainak egynegyede abban az országban él, amely 1923-ban a tanítók kenyéradagjának felemelésével akarta meggyorsítani az alfabetizációt.

Az embernél előforduló interszexualitást genetikailag 1959-ben sikerült értékelni, amikor is két angol tudós (Jakobs és Strong) az ember kromoszómaállományában mutatkozó többletkromoszómát (tehát 47 a normális 46 helyett) káros mutációnak tekintette...

Az idők folyamán egyre szaporodnak a megtört színű és a savanyú, ihatatlan borok jelzői: ma is ismerik a karcost, a farkasszőrű bort, a háromemberes bort (amelyet csak úgy lehet meginni, ha két ember lefog egy harmadikat és beletölti a bort).

Ha még vannak bolygónkon gazdák, gyakorlatias gondolkodású, szép vagy hasznos kizáró alternatíváját nem ismerő gazdák – hát Veress Zoltán feltétlenül közéjük tartozik. És ha vannak álmodozók még – az előbbinél is ritkább emberfajta – Veress Zoltán bizony az.

Van ugyanis a forradalmak etikájában éppúgy, mint az előbb említett kategóriákban valami állandó, valami, ami nem az emberrel kapcsolatos tartalmak lényege, hanem magához az emberi lényeghez tartozik.

A televízió bizonyos értelemben a rádió és a film fattyúja. Még szervezetileg is a rádió törzsére oltott filmből sarjadt ki világszerte – noha első sugárzásaikor még nem volt képes a világ igényes képanyagát továbbítani, hanem csak ábrákat, majd a szpíker arcát közvetítette.

Gazdag, élményben gazdag négy nap volt. És gazdag örömben is, hisz valóságos díjeső ösztönző permete méltányolt és buzdított. (A kiosztott több tucat díj között ott volt A Hét különdíja is, amelyet Szabó Zsuzsanna negyedéves székelyudvarhelyi diák kapott.)

Érdekes sajátosság, hogy az irodalom népszerűsítésében fontos helyet foglal el a rádió és a televízió: az „irodalombarátok“ című rádióműsorban elhangzó szövegeket megvitatják, összemérik, a legjobbat díjjal jutalmazzák és megjelentetik a rádió lapjában.

Alkalmatlan, rontott teremben szolgálta le éveit a Petrof. Bernády egykoron csillogó hangversenytermében negyedszázados ideiglenességgel a színház vendégeskedett. Letakart zongora hátán fogyasztotta uzsonnáját a műszak, kávéztak a művész urak…