Szász János Peter Rühmkorf német költőről
Kérdés: a szűknek érzett vers keretéből kivágyakozó költő, akitől a hatalom megvonja a világot jelentő deszkát, hol talál szélesebb terekre: lapok, folyóiratok hasábjain ismét? Vagy újfent meghasonlik?
Farkas Árpád: Moldovának szép tájain
. Én nem tudom, hogy errefelé ki hallott Faragó Lauráról; a nagyvilágban bizonyára sokan. Ő volt ugyanis, aki az elmúlt esztendőben a Skóciában megrendezett nemzetközi folklórfesztiválon első díjat nyert – csángó népdalokkal.
Majtényi Erik: Százezer és egymilliárd (Zárójelben)
Van-e szomorúbb annál a letörölhetetlenül fekete porrétegnél, amely egy könyv fedőlapját borítja, a csikorgó malterszemcséknél, amelyek beeszik magukat a lapszélek közé, a lomhán terjedő nyirkosságnál, amely alattomban fölfejti a könyvkötő gondos munkáját?
Ágopcsa Marianna: A geometria lehetőségei a művészetben II. FESTÉSZET
Tehát a festészet központi problémájává válik a színfelületek egyensúlya. A tárgyi elemek egyszerű elrendezésével töményen, örök időkre szóló érvénnyel azok legbenső lényege fogalmazódik meg.
Hervay Gizella: Számunk képzőművésze: Mohi Sándor
A dolgok vannak először, és másodszor is csak a dolgok vannak. No meg az ember keze. Nem árt, ha látjuk is, hogy a kéz uralkodik a dolgokon. A dolgok helyes aránya az, hogy a kéz aránytalanul nagy a képen.
Szász János: Ezt olvastam (15)
Meggondolkoztató, hogy ha a kommün léte nem is szólaltatott meg jelentős költőket, bukása viszont döntően hozzájárult a modern költészet egyik lángelméjének elnémulásához. Rimbaud-ról van szó.
Farkas Árpád A kerékvágásról
Mert leülve erre a kicsi, kétezer éves, ember-idecipelte kőre, elnézve itt előttem ezt a puhatestűként kígyózó békességet, nem nehéz eldöntenem, hogy bizony a középszer kerékvágása ez.
Majtényi Erik: Üzenet a palackban (Zárójelben)
Három esztendő leforgása alatt 7000 levelezőlap érkezett vissza. Nem tudni, hányan horgásztak ki palackot, de ebből hétezernek fontos volt a kanadai halászok mindennapi kenyere, úgy érezte, kutya kötelessége megküldeni a kért adatokat.
Csehi Gyula: Zsörtölődő és derűs válasz
Diderot filozófiai maximája: „Ha az emberek megkérdezik a filozófustól, hogy mire jó a tudománya, sohasem szabad olyan helyzetbe jutnia, hogy ezt válaszolja: semmire.” Mély meggyőződésem az, hogy az irodalomszociológusnak sem kell szégyellnie magát,
Horváth Andor: A regényhős
Saul Bellow regénye, a Herzog bestsellerként jutott el hozzánk, természetes tehát, hogy elgondolkozzunk sikerének titkán. Mi ragadta meg annyira az amerikai olvasót, és hogyan hat ránk a könyv? Igazolják-e a regény értékei a sikert?