Rohonyi Zoltán: Az irodalomtörténet bukása?
A társadalomtudományokba való beolvasztás Taine-nel kezdődött és a marxizmussal folytatódik – mondja Wellek –, jellemzője pedig az, hogy a művészetet a társadalmi átalakulás tükrévé teszi.
Sándor István: A természet gonosz játékai
Ahhoz, hogy a kórost megértsük – előbb meg kell értenünk a normálist. Ez az elv talán sehol sem annyira érvényes, mint a születés előtti élet vonatkozásában.
Dávid Gyula: Az újat kereső esztétika
Vállalta a „maga teremtette értékrend” mércéje alatt kimondott részítéletek egységes rendszerbe foglalását, az egész kortárs irodalommal szembeni szubjektivitást. A műben, annak minden egyes porcikájában ott feszült a kérdés: „hogyan tovább?”
A Nobel-díj kulisszatitkaiból
Tekintsük például Onsagert, aki egyszemélyben kiváló fizikus és remek vegyész: 1968-ban kapta meg a kémiai Nobel-dijat az irreverzibilis termodinamikai folyamatok egyenleteiért, amelyeket a harmincas években állított föl. Megesik az ilyesmi.
Huszár Sándor: Naplólapok 05.
Még volt egy furcsa kérdése: milyen viszonyban vagyok Hajdú Győzővel? Nem jobban, mint az egész irodalmunk – feleltem. – De miért kérdi, Mert a feljelentést ő véleményezte, aki író és a tartományi bizottság tagja.
Fischer István: A mágikus ablak
A film a környező valóság tükrözésének első olyan eszköze, amely nemcsak térben és időben pereg, hanem megszünteti a reális teret, kikapcsolja a reális időt, és megalkotja saját, tetszés szerint szervezhető, tagolható, strukturálható terét és idejét
Sz. Tóth Magda: Hőség és labdarúgás
Sportorvosi fontossága mellett az új preparátum általános gyógyászati, kórházi értéke sem lebecsülendő. A tapasztalatok szerint a szájon keresztül adagolt lassú-só tablettákkal helyettesíthetővé válnak majd az intravénás sóinjekciók számos betegség kezelésekor.
Herédi Gusztáv: Újság és olvasó
Azóta eltelt egy év, amely meglepő válaszokat adott. Kiderült például, hogy A Hét egyik lapunknak – még a hasonló arcélűeknek – sem „ártalmas” vetélytársa. Ellenkezőleg, ebben az esztendőben sok sajtótermékünk példányszáma jelentősen növekedett.
Láng Gusztáv: Földes László öröksége
Oktalanság lenne egyértelműen illúziónak bélyegezni gondolkodásunk e heroikus kísérleteit a nemzetiségi lét alkotáslehetőségeinek etikai megalapozására. De oktalanság – mert valóban illúzió – lenne e gondolatok pátoszának engedve megfeledkezni e lét nyomasztó tehertételeiről.
Kerek Ferenc: Ember vagy felsőbbrendű ember?
„Ha valaki azzal jön hozzám: azért szeretne tudományos kutató lenni, hogy munkájával az emberiség szenvedésein próbáljon enyhíteni, akkor én számára egy jótékonysági intézményt vagy éppenséggel egy kolostort ajánlok."