A HÉT50

Szemlér költészetének gondolati és érzelmi tisztasága a sokrétűséggel, a mélység sokértelműségével párosulva teremti meg a gazdagság és az egyszerűség, az összetettség és a vi­lágosság magasrendű és így közérthető szintézisét.

Szerintem Brecht egyik legjobb darabja a Johanna, s eddig elég keveset játszották. Úgy látom, Románia mai magasfeszültségű szellemi, eszmei életében kivételes súlya, hatása, visszhangja lehet, éppen most A vágóhidak Szent Johannájának,

Dante első jeles képviselője egy fejlődésnek indult irodalomnak – s mindjárt a legeslegjelesebb. Költő-óriása egy nemzetnek – s mindjárt nemzetközi költő-óriás. Az Isteni Színjátékhoz fogható remekmű létrehozóját tulajdonképpen lehetetlen méltóképpen méltatni.

Nem vagyok szakavatott műítész, de annyi szemem van a látásra, hogy ne hagyjam magam a különleges technika tényleg egyedülálló érdekességétől elragadtatni, s ne fedezzem fel Fülöp Herman nosztalgikus tájképeiben elsősorban a művészt.

A franci­ák kiállításán, ha alaposan néztük terveiket, világossá vált ugyan, hogy az autóforgalmat lassan és szívósan föld alatti munkára ítélték, de igazából azt véstük még inkább emlékezetünkbe, hogy Párizs gyönyörű volt, az most, és persze, hogy az is lesz.

A harmadik emeleti blokklakás ajtaján szerény tábla jelzi: Dr. Glück Endre – orvos, mintegy figyelmeztetve a tulajdonost, hogy immár ismét betegeket gyógyít, miután több mint tíz esztendeig kizárólag „laboremberként" működött,…

Egy francia pszichológus ezt a vá­laszt kapta egyik „alanyától” kutató-ankétja során: „A színházban mindig megmaradok annak, ami vagyok: saját magamnak. A moziban viszont feloldódom mindenféle lényben és dologban.”

Valójában Kahlau a brechti balladatípust építi tovább. Akár Brechtnél, itt sem uralkodó az a bizonyos homály, a véres dráma vagy a tragikus összecsapás, de megmarad a versben elmondott történet, az epikus mag, és a történet kibontása mindig ironikus.

Szabó T. Attila „műhelyében” közel fél évszázados lankadatlan, céltudatos fára­dozás eredményeként úgyszólván titokban, csendben felépült egy pompázatos arányú életmű, melynek igazi jelentőségét és értékét most, a Válogatott tanulmányok, cikkek egymás után megjelenő köteteinek fényénél kezdjük értékelni valóságosan.

Mi egy tér? Épületekkel körülvett térség? Városrendészeti egység? Emlékeim, azok, amelyeket itt lejegyeztem és azok, amelyek még valahol ott kavarognak bennem, többről, másról tanúskodnak…