Huszár Sándor: Naplólapok 20.

Bukarestben vendégszerepelt a Budapesti Nemzeti Színház. Idejében felhívták a figyelmünket a minisztériumban, hogy aztán ne legyen búcsújárás. Vagyis, hogy a színházak ne menjenek fel szervezetten az előadásokra. Főleg a magyar színházak ne.

Huszár Sándor: Naplólapok 27.

Huszár Sándor: Naplólapok 27.
Negyvenegy éves vagyok. Istenem, mi vár még rám. Földes Laci egy üveg itallal és egy kérdéssel kopogott be a lakásba: – Isten éltessen! De mondd, ez az irodalomcentrizmus ugye nagy marhaság?! Röhögtünk, ugyanis úgy néz ki, hogy én leszek a születő új lap alapító főszerkesztője.

Huszár Sándor: Naplólapok 19.

A múlt héten végig Bukarestben voltam. Készítek elő egy őszi bukaresti turnét. Az a helyzet, hogy mikor 1959-ben betettem a lábam a színházba, már szóltak a tagok, hogy mielőbb Bukarestbe kell mennünk vendégjátszani. Szerintük ugyanis Tompa itt nyerte el a pálmát, hogy minden jó előadást azonnal levitt a fővárosba.

Huszár Sándor: Naplólapok 26.

Olvasom a lapokban Ceauşescu egy szónoklatát, s érdekes adatra bukkanok. Azt mondja, hogy 1960 óta a hústermelés és -fogyasztás több mint négyszeresére nőtt. Átnézte volna Elena asszony háztartási könyveit? Bizonyára sokallotta a kiadásokat.

Huszár Sándor: Naplólapok 18.

Huszár Sándor: Naplólapok 18.
Különben próbálják a darabomat. Mert erről nem írtam a naplóban, hogy A házasságok a Földön köttetnek címmel darabot követtem el. Taub Jancsi rendezi. Andrási Marci, Pásztor János, Bisztrai Mária, Senkálszky Endre – szóval a színház legjobb erői játsszák a főszerepeket. Reménykedem, hogy nem bukunk meg vele.

Huszár Sándor: Naplólapok 25.

Huszár Sándor: Naplólapok 25.
Emlegetnek valamiféle Bukarestben szervezendő magyar hetilapot is, amelyhez nem találnak főszerkesztőt. Hatvankilenc őszén Balogh Edgár elkap és a rá jellemző lelkesedéssel megölel: Sándor, most jövök Fazekas Jánostól. Megegyeztünk. Miben? Abban, hogy te leszel a főszerkesztő.

Huszár Sándor: Naplólapok 17.

Huszár Sándor: Naplólapok 17.
Megint tele van a dossziém kérvénnyel, az életem pedig problémával meg átokkal. Azzal vádolnak egyfolytában, hogy tönkre akarom tenni a társszínházakat azzal, hogy átszerződtetem a legjobb erőiket. Isten látja a lelkemet, hogy ezt nem akarom.

Szász János: Ezt olvastam (32)

Már Enzensberger bevezetőjének címe is – Az ellenforradalom önarcképe – figyelmeztetés: olvasó, ne keresd a továbbiakban sem a szerző képzelőerejének fordulatait, sem szerkeszteni tudásának erejét, se leíróképességét, párbeszédtechnikáját, ez nem csalás, nem ámítás, a tárgy maga vall önmagáról...

Vita Zsigmond: A tudomány százhetvenöt éves műhelye

1796 őszén az enyedi kollégiumban Benkő Ferenc professzor irányításával folyt az újonnan létesülő ásványtani és régiségtani gyűjtemény rendezése, amíg „az új kollé­giumban a kis auditóriumon belül” az ajtó felé fel lehetett tenni ezt a feliratot: „Raritatum et rerum naturalium Museum, a ritkaságoknak és természeti dolgoknak museuma vagy gyűjteményes háza”.

Jánosi János: A Dosztojevszkij-per

Dosztojevszkij nem olvasható érdektelenül, természete kizárja a tények háborítatlan tudomásulvételét, cselekvő, polémikus olvasót feltételez, aki azonnal helyesel és helyte­lenít, elfogad és visszautasít. A gyötrődő válaszkereséseire adott szenve­délyes pro és kontra állásfoglalással lehetünk Dosztojevszkij méltó olva­sói.