Szent-Györgyi Albert: Oktatás és bővülő ismeretek

Az embernek szüksége van izgalomra, kihívásra, és egy gazdag társadalomban minden könnyen elérhető. Az unalom veszélyes, ugyanis könnyen arra késztetheti a társadalmat, hogy az izgalmat – fele­lőtlen és tudatlan vezetőket követve – politikai kalandban és katasztró­fapolitikában keresse.

Pápai Judit: A lélektan és alkalmazásai

rohamosan növek­szik az ember szellemi erejének igénybevétele, és ahhoz, hogy az ember ilyen körülmények között helyt tudjon állani, fejlett intellek­tusra és erős motivációs erőforrá­sokra (belső mozgatórugókra) kell támaszkodnia.

Huszár Sándor: Naplólapok 40. – Utolsó rész

Huszár Sándor: Naplólapok 40. – Utolsó rész
Igaz, hogy a lap fennállásának 15. évfordulóján sem jutottam eszükbe, pedig akkor még Bukarestben éltem és csak két esztendőnek előtte rúgtak ki. Dehát ilyen az élet. Mindenki azt kapja a sorstól, amit megérdemel.

Huszár Sándor: Naplólapok 39.

A Kolozsvárról visszaérkező munkatársak ma fájdalmas híreket hoztak ajándékba: jobb körök azt izenik, hogy írjuk héberül a lapot. Merthogy A Hétnél mindenki zsidó. Földes Laci szinte sírva javasolta: ezt meg kell fontolni. Taktikát kell változtatni.

Huszár Sándor: Naplólapok 38.

Gálfalvi másnap elmondta, hogy némi viszkik elfogyasztása után Vincze kifejtette: súlyosan vétkeztem a demokratikus értelmiségiek ellen. Lefényképeztettem magam egy notorius nacionalistával, és nem átallottam a vele való fotót A Hét-ben is közölni.

Szász János: Ezt olvastam (35)

A német fasizmus hata­lomratörése után Párizsba emigrált. Franciaor­szág lerohanásakor, 1940-ben Spanyolország felé menekülve, valahol a Pireneusokban, önkezével vetett véget életének.

Fischer István: Egy filmes feljegyzései – Idő, tér, ritmus

A filmidő akkor is fikció, ha – mint nem egy film esetében meg­történik – a vetítési idő „egyenlő” a cselekmény reális idejével, s ez még a képekben szereplő órák se­gítségével vagy időszakaszok pontos jelölésével alá is van húzva.

Látó Anna: Irodalom, nem irodalom – mindegy

Jelentkezik egy új tényező is: változik az író viszo­nyulása a valósághoz, hozzáállása a lét reálisan fontos kérdéseihez. Menekül a nem-valóság hínárjá­ból, absztrakciók fojtogató ködéből, a talajtalanságról, ahol nincs tovább, csak elsüllyedni lehet.