Sütő András: Nem meghökkenteni – hatni akarunk!

Egyetlen példát erre nézve, s a kedélyek helybenmaradása végett Tamási művéhez kapcsolva. Énekes madár című vidámjátékát Németh László remekműként értékelte, egy honi kritikusunk pedig, félszájú elismeréssel „ügyesnek” – csak épp hogy nem ügyeskedőnek – minősítette.

Fábián Ernő: Szabályosra faragott illúziók

Az új ipari állam Leviatán. Még a polgári korszak kezdetén Hobbes dolgozta ki a teljesen autoritárius állam elméletét. Olyan állam képét vázolta fel, amely kizárja a törvények és intézkedések elleni szervezett fellépésnek vagy vélemény-nyilvánításnak még a lehetőségét is.

Szabó Árpád: Antirészecskék, antianyag

A találkozás pillanatában a két részecske megsemmisül, annihilálódik, rejtett belső energiájuk a közismert E=mc2 einsteini összefüggésnek megfelelően felszabadul. Szó sincs az anyag eltűnéséről; a részecskék szubsztanciális jellegű tömege elektromágneses erőtérré válik, amelynek szintén van tehetetlensége, tehát tömege.

Czimmerman Márton: Kezelhetők-e az elmebetegségek?

A hozzátartozóra, a beteg rokonára, szomszédjára, munkatársára tehát az áttételi szíj szerepe hárul: ügyelnie kell, hogy a beteg betartsa az orvos utasításait, és értesítenie kell az orvost a beteg helyzetében bekövetkezett bármely változásról.

Veress Zoltán: A költő három anyanyelve

Karácsony van vagy újév, a falu hóba süpped, s valami örök, a történelem folyamán sohasem oktalan jobbra-vágyakozásba, kék árnyékokkal száll le az este; házról házra járnak a kolindálók, s ahol máskor úgylehet az ebekkel ugattatták volna ki őket, most tiszta búzát öntenek a tarisznyájukba.

Gálfalvi Zsolt: A sokszínűség értelme

Most, amikor kiosztották az Írószövetség 1971. évi irodalmi dijait, elmondhatjuk, hogy a zsűrinek a legnagyobb gondot éppen az irodalomkritika, esszé és irodalomtörténet okozta, itt volt a legnehezebb a választás, a figyelemre méltó művek örvendetesen nagy száma miatt.

Marosi Barna: A kékruhás hölgy

A város egy rétege, a nyárspolgárság sose tudta „lenyelni”, hogy az a második feleség bizony cigány volt. Meg aztán az se tetszett, nem volt egy „comme il faut” dolog: hogy az örökbe fogadott kislány történetesen zsidó!

Rohonyi Zoltán: Képzelet és valóság

A romantikus álmodozó, korától hamar elszakadó és felszínes íróról szóló merev tétel szembesül ilyenformán a közönség nem csappanó érdeklődésével, valamint azokkal az elemzési kísérletekkel, melyek túl akarnak lépni az esztétikai dogmákon.

Rácz Győző: A népfronti Korunk általános orientációja II.

A József Attila-kérdésben nemcsak a Korunk és nemcsak Gaál Gábor helyezkedett pozitív, a történelem által teljes mértékben igazolt álláspontra. Ez azonban nem vonhat le semmit annak a magatartásnak az értékéből, amelyet a Korunk és személyesen Gaál Gábor tanúsított József Attilával kapcsolatban a költő életének egyik legkritikusabb szakaszában.

Marosi Barna: A város vendége: Ady Endre

Sztupiár, aki különben szellemes ember volt, nem érezte meg, hogy a vendéget nem itatni kellene, hanem óvni attól. Mindenáron mulatozássá akarta átrendezni a vacsorát. Fáradozása, sajnos, mint máskor is, eredménnyel járt. Ady egyre sűrűbben hajtotta ki a poharakat...