A HÉT50

Az élővilág legkisebb egységét ugyancsak az élet rejtjele szintjén kell keresnünk, mert mindeddig úgy tűnik, hogy valamennyi élőlény ugyanazt a nyelvet „beszéli”. Az élővilág legkisebb egységét ugyancsak az élet rejtjele szintjén kell keresnünk, mert mindeddig úgy tűnik, hogy valamennyi élőlény – a legalacsonyabb rendű egysejtűtől a legmagasabb rendű emlősig – ugyanazt a nyelvet „beszéli”.

Elég ha felidézzük a dürrenmatt-i Fizikusok félelmetes vízióját. Az ember önkéntelenül Walter Benjamin borúlátó szavaira gondol, amelyekkel Marcuse zárja Egydimenziós emberét: „A remény csak a reménytelenek kedvéért adatott meg nekünk”.

Kántor Lajos is tudja, hogy egy könyv nem születik meg máról holnapra, aminthogy egy nemzedék sem; személy szerint a szerkesztő s általában a kiadó inkább a lassúbb, érlelő, csiszoló munkát akarja vállalni a látványosabb nyilatkozatok, nemzedéki véd- és vádbeszédek helyett...

A gótikus templomáról híres Szászsebesen vagyunk, Gyulafehérvártól kissé délre. Azt is feljegyezték, hogy Petőfi, az evangélikus lelkész, Tiltsch József házának vendége volt, aki akkor éppen Bécsben tartózkodott.

„A harmincas évek elején József Attila műfordítói figyelme csaknem kizárólag a szomszédos népek kortárs költészete felé fordult. A Duna menti népek egymásrautaltságának gondolatából kiindulva következetesen igyekezett szolgálni a kölcsönös megismerés ügyét.”

A német és a francia nép megbékítéséért küzdő Heine szelleméhez és emlékéhez méltó az a mód, ahogy e kiadói vállalkozásban a német kutatók, a Heine-levéltárban felhalmozott kéziratos anyagra támaszkodva, együttműködnek a francia kutatókkal

a Román Kommunista Párt kezdeményezésére és segítségével létrejött Magyar Népi Szövetség tulajdonképpen megtestesedése, megvalósulása volt mindannak, amit 1937-ben a haladó magyar ifjúság óhajtott és vállalt.

Torino az egykori szárd királyság fővárosa volt, innen indult ki a nagy Risorgimento első hulláma, s bár most ipari főváros, a régi paloták valami sértett büszkeséget sugároznak. Politikailag más ma Torino jelentősége: a munkásmozgalom egyik bástyája.

Ez a cél vezérelte munkatársunkat, amikor a budapesti Élet és Tudománynak cikket írt országunk legreprezentatívabb létesítményéről, a vaskapui vízerőműről. Ez vezetett bennünket akkor is, amikor szerkesztőségünk nemrég Jugoszláviában járt tagja felajánlotta a munkaközösség segítségét az ottani román irodalom magyarra fordításában.

A Davis Kupa elindult hódító útjára, s az egykori néhány tucat keménygalléros úriember és fűzőbe szorított hölgy helyett ma már sok ezren szurkolnak a lelátókon, s milliók ülnek a TV képernyője elé egy-egy DK-mérkőzést végignézni.