Veress Zoltán: Jókai: műfaj – Egy klasszikus műhelytitkai

Kérdés, hogy lett-e volna „jobb“ író, legalábbis bizonyos esztétikai ideált jobban megközelítő író szóban forgó klasszikusunkból, ha már kezdetben elfordul az ő saját, egyedül neki rendelt múzsája hívásától, s megpróbál – tegyük fel például – Eötvös útjára lépni.

Gyalui Péter: Mihai Viteazul és Gyulafehérvár

A május 2-án elindított seregek 1600. május 20-ra már Hotin vára alá érkeztek, majd néhány nap elmúltával Mihai már Iaşi-ban volt. Ekkor saját magát így titulálta: „én, Mihai vajda, Havasalföld, Erdély és Moldva ura”. Az egyesülés kiteljesítése a moldvai néptömegek támogatását élvezte.

Bunta Magda: Mihai igazi arca

Bălcescu valószínűleg nem tudott arról, hogy Aegidius Sadeler kiváló tanítványa, a majna-frankfurti Isaac Major (1576–1630), mesterét utánozva, Sadeler művének hatására (?), ugyancsak élethű, maradandó értékű művet (14,5x10 cm rézmetszet) alkotott a román nép történelmi eszményképpé magasztosult fiáról...

Halász Anna: Tíz év után

Molière-értelmezésük kulcsa az, amelyet Planchon próbált ki először a Georges Dandin-nel: hogy vállalják a vígjátéki figurák tragikumát. A kapitalizálódás elembertelenítő hatását elemzi A fösvény előadása, s az eredmény már-már strindbergien groteszk, abszurd és kegyetlen.

Mózes Huba: Az Ex-Libris és a Korunk indulása

Ma már kevesen tudják, hogy Kolozsvárt, 1925-ben, a Lepage Könyvkereskedés és Könyvkiadóvállalat gondozásában Ex-Libris címmel folyóirat indult, amely – recenziók, cikkek, könyvjegyzékek és reklámfüzetek útján – a hazai és külföldi kiadói termésről tájékoztatta az olvasókat.

Szász János: Költők a fényben

Romániai magyar költők olvastak föl román fordításaikból. És román költők magyar vagy német költőtársaik verseiből készült fordításai hangzottak el. Két folk-együttes román, magyar és német dalokat énekelt. A magyar folk-együttes román dalt is előadott, a német magyart is…

Huszár Sándor: A helytállásról

Ilyen emberekről, ilyen körülményekről, ilyen problémákról lesz szó A Hétben több számon át, kedves olvasó. Olyan emberekről, akik a vidéki lét örök talaján állanak helyt, akiknek ott kell helytállniuk. Olyan emberek ők, akiket szeretünk, tisztelünk, akiket segítenünk kell.

Binder Pál: Mihai Vajda és jegyzője

Az általunk ismert első Mihai és Jacobinus által aláírt oklevél Gyulafehérváron 1599. november 15-én kelt. A latin nyelvű okirat tárgya Sennyei Miklós beiktatása Chiroch, Fenyő, Achova, Pojan, Lazura, Pestor és Egethaza falvak birtokába...

Szász János: Ki a mélyből

Kétszer is megnéztem a Bulandra Színházban Liviu Ciulei új rendezésében az Éjjeli menedékhelyet. Elámultam Gorkij szövegének frisseségén. Mennyi humor! — talán ez lepett meg leginkább. S hogy e humor fényében mily döbbenetes körvonalakat kap a tragédia.

Szávai Géza: Emlékek ereje és spontaneitása

Kádár János emlékező írásából épp az emlékek ereje és spontaneitása hiányzik – s ez az említett műfaji és stílusbeli következményekkel jár. Így lesznek a fejezetek néha sikerülten (Utolsó pillangók), de többször sikerületlenül lirizált riportok.