A HÉT50

Gorkij ezzel a darabjával jelentős újítást hozott a század eleji drámairodalomba. A darabnak nincs hőse, hanem hősei vannak, a darab központjában nem egy ember, hanem egy embercsoport áll. Rendezés közben az volt az érzésem, hogy egy hatalmas, hanghatásokban és érzelmi állapotokban gazdag szimfóniát vezényelek.

Először a nemzedéki különbséget érzi. Az idősebb nemzedékre furcsálkodva tekint, de nincs híján a megértésnek. Nem lázadó ez a fiatalság, de tudja már, hogy az idősebbek önmaguk ifjúságát keresik benne. Aminek nem tud megfelelni.

Kuncz Aladár, a nyúlánk fiatal Dadi volt köztünk a legvirgoncabb, a pajkos ötletek kitalálója, megvalósítója. Kettőnk közt, ott az erkély vasrácsára könyökölve, a teliholdnak csókokat szórt. A szomszéd ház egy kiszögellő párkányán nagy fekete macska parázsló szemeivel szintén a holdat bámulta.“

A szeretet nem zárja ki a szigort. A gyermek nem mindig látja be, mi válik előnyére, mi a káros; ilyenkor rá kell parancsolni, sőt meg is kell fenyíteni. Egy hasonlattal élve; ha a kis gyermek nem akarja bevenni az orvosságot, injekciót, akkor kénytelenek vagyunk erőszakot alkalmazni.

A következő nap a két vásárhelyi diák egy sikeresnek vélt Kirlián-fotót mutatott be. Ha arra gondolunk, hogy még meglett technikusok és mérnökök is csak vállvonogatva viszonyulnak a Kirlián-módszerhez, úgy véljük, ez a két lelkes diák elismerést érdemel!

Jean Rostand: Corespondenţa unui biolog. Editura Enciclopedică Română, Bucureşti, 1975. Olvasom Jean Rostand könyvét, s közben a biológus-filozófusnak a fordításban is jól érezhető személyes jelenléte írásaitól egyszerre csak továbblendíti gondolataimat.…

Meglepő látványt nyújtanak a különböző nagyságú szabályos gömb alakú konkréciók. Ezekhez hasonlóak sehol nem fordulnak elő hazánk területén, de határainkon túl is ritkák. Méretük a dió nagyságtól a másfél méteres átmérőig terjed.

Az emberi alkotó tevékenység fejlődésével egyenes arányban kell hogy növekedjék s nő is a színház intellektualitása. Azt hiszem, Goethének volt egy ilyen mondása a színházat meghatározva, hogy szív, amely gondolkodni tud

Bár élete mélypontján kísértette a gondolat, nem követte azokat, akik elhagyták hazájukat, „ha életben maradtak is, bényeli őket az idegen föld, és édes hazájuknak csak hírét hallják nagy zokogva.” Kétkezi dolgozó most írta le először az „édes haza” kifejezést...

Einstein világszemléletének valóságához akkor járunk legközelebb, ha azt mondjuk: Einstein, aki nem filozófus, hanem polgári társadalomban élő fizikus volt, nem rendelkezett egységes és filozófiai szempontból is végiggondolt világszemlélettel.