Néhány napja minden közszolgálati médiában, és Önök által finanszírozott
kereskedelminek mondott portálon, halljuk a kampányszövegeket: „Kell az erdélyi
magyar parlamenti képviselet Brüsszelbe!” „Hallassuk a hangunkat, mutassunk
erőt!” és hogy: „Minden romániai magyarra számítunk!”
Tudjuk, hogy a Pluralizmus Erdélyben csoport és környezete nem egy hatalmas
közösség, pár száz vagy talán ezer szimpatizáns, akik szeretnénk az erdélyi
magyarság sokszínűségét valóságként megélni, különböző véleményeket, legalább
arányuknak megfelelően, a nyilvánosság felszínén tartani.
Mi is aggódunk a romániai magyarság jövőjéért, nem tudjuk passzívan nézni, ahogy
távoznak a jól felkészült erdélyi magyarok az országból, hogy megszűnt az országon
belül a román-magyar párbeszéd, vagy ahogy választott vezetőink már-már
szolgamódra próbálnak megfelelni a magyarországi, egyre kevésbé demokratikus,
és az európai értékektől elszakadó kormány politikájának.
Hiszen tudják: többször próbáltunk Önökkel párbeszédet kezdeményezni. Eddig
semmilyen jelzésünkre nem reagáltak, az Önök által működtetett sajtó
véleményünket, állaspontjainkat, jobbítási szándékunkat elhallgatta.
Most is megpróbáljuk komolyan venni a felhívásaikat, hogy mindenkire számítanak, mert úgy gondoljuk, hogy valóban fontos mindenki véleménye.
Ezért újra megkérdezzük önöket:
– A kampány alaphangja – ami bizonyosan zavart kelt a választók körében – az, hogy az Európai Bizottság rossz döntéseit fogják megváltoztatni leendő EP-képviselőink. Várható-e egy konkrét felsorolás azokról a téves döntésekről, melyeket szeretnének kijavítani/megváltoztatni?
– Számunkra érthetetlen, hogyan állíthatják azt, hogy „Románia tiltja a magyar
nyelv és a közösségi szimbólumaink használatát”; ez egyáltalán nem felel
meg a valóságnak. A magyar nyelv használata nem tiltott Romániában, és
korábban az RMDSZ azzal kampányolt, hogy a zászlótörvényként emlegetett
1974/75-ös számú törvény végrehajtási utasításaiba (2001/1157 sz.
kormányhatározat) bekerült a következő passzus „azok az etnikai
kisebbségek, amelyek országos szervezettel rendelkeznek, rendezvényeiken
használhatják saját jelképeiket”. Mikor módosult ez a jogszabály? És valóban
az EP volna hivatott erről dönteni?
– Lesz-e a jövőben saját utat járó erdélyi magyar elképzelés a brüsszeli és
strasbourgi politizálásban, vagy továbbra is mindenben alárendelődnek a
Fidesz-KDNP elvárásainak?
– Még mindig „mélyzöldnek” bélyegzik a jogos, a klímaváltozással kapcsolatos
aggodalmakat, azok politikai képviseletét?
– Mit jelentsen a „progresszív politika” ismételt elutasítása? Miért használják a
kifejezést pejoratív értelmezéssel? Milyen alternatívája van a haladó gondolkodásnak?
– A Minority Safe Pack bukása után van-e elképzelésük arról, hogyan lehet az
EU-ban a kisebbségek védelmének közös politikai vagy jogi kereteket
teremteni?
Válaszukat várjuk, még inkább a gyakorlati lépéseiket, hogy mi is bízhassunk abban,
és másokat is biztatva mondhassuk: valóban számít minden magyar véleménye.
2004 április 19.
Tisztelettel,
a Pluralizmus Erdélyben kezdeményező csoport
A szerkesztő megjegyzése
A „Románia tiltja a magyar nyelv és a közösségi szimbólumaink használatát” állítás valamiképp nem szabályellenes koholmány egy politikai szövegben? Vagy mentségnek számít, hogyha esetleg az anyaországból jött pakkban a kampánylibrettó? Arról nem is beszélve, hogy valamikor az RMDSZ fehéren-feketén kimondta, hogy nem szövetkezik szélsőséges szervezettel. (Hát még az AUR elvrokonával!) Ezt a kormánykoalíció vezetői tudják? Ház az RMDSZ-szavazóinak teleormani és Gorj megyei tömegei? Meg hát: érdemes hazugsággal győzni, és úgy vonulni Brüsszel ellen?
