Az Infovilág cikke: Kárpáti János nemzetközi lapszemléje.
Az EurActiv brüsszeli hírportál szerint a konzervatívok és reformisták pártcsaládja egy kicsit elaludt, de már ébredezik – mármint a júniusi európai parlamenti választásokra való felkészülést illetően.
A cikkben nem szerepel ugyan, de ez az a politikai közösség, amelyhez – az EP-frakciójához a leggyakrabban hallott vélekedések szerint – csatlakozhatna a választások után a Fidesz, amit 2021-ben eltávolítottak a jobbközép Európai Néppártból. A konzervatívok pártcsaládjában – ahonnan a brexittel egyidejűleg távoztak a brit toryk – jelenleg Giorgia Meloni olasz miniszterelnök az első számú hangadó, de ugyanitt találhatók a bukott lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság politikusai is. Az EurActiv keményen jobboldalinak minősíti a magát konzervatívként és reformistaként meghatározó közösséget, bár: ha rangsorolni kellene, akkor talán még keményebb társaságnak tekinthető az úgynevezett Identitás csoport, ahol például a francia Marine Le Pen Nemzeti Tömörülése, illetve a német szélsőjobbos Alternatíva párt is található.
Emlékeztetőül ismételjük: EurActiv brüsszeli hírportál szerint a konzervatívok és reformisták pártcsaládja egy kicsit elaludt, de már ébredezik – mármint a júniusi európai parlamenti választásokra való felkészülést illetően. Az elszunyókáláson a portál azt érti, hogy a konzervatív reformisták eddig elzárkóztak a „csúcsjelölt” megnevezésétől. A többi nagy pártcsalád már kijelölte azt a politikusát, akivel a választások utáni pozícióosztozkodáskor ringbe kíván szállni, elsősorban az Európai Bizottság elnöki székéért, ami persze egyáltalán nem garantálja az illető számára, hogy ténylegesen ő fogja betölteni a pártcsaládja által kialkudott tisztséget, hiszen a javaslattevő-végrehajtó hatalmat jelentő Európai Bizottság, illetve a tagállami csúcsvezetőket összefogó Európai Tanács elnöki posztja csak a tagországok első számú irányítóinak az egybehangzó egyetértésével ítélhető oda. Mégis: a csúcsjelöltet eddig meg nem nevező konzervatív reformisták – alkupozíciójuk javítása végett – most már keresik a maguk csúcsjelöltjét. A jövő szerdán Rómában ülést tartanak, és Nicola Procaccini frakció-társelnök azt mondta az EurActivnak, hogy a jövő héten már nekik is lesz csúcsjelöltjük.
Horvátországban folytatódik az alfahímek küzdelme – írja a müncheni Süddeutsche Zeitung a horvát parlamenti választások nyomán előállt, korántsem egyértelmű helyzetről. Az eddig is kormányzó Horvát Demokratikus Közösség, a HDZ a legtöbb szavazatot kapta ugyan, az összes leadott voks 34,4 százalékát, de Andrej Plenković miniszterelnöknek nem lesz könnyű dolga, ha hivatalban akar maradni. A 151 tagú törvényhozásban ugyanis csak 61 mandátumra számíthat, öttel kevesebbre, mint az előző, 2020-i választás eredményeként.
Plenkovićnak egyfelől kisebb pártokat kell megnyernie koalíciós partnernek, illetve függ a sorsa attól is, miként lép majd legfőbb riválisa, az államfői tisztséget ellátó Zoran Milanović, aki eredetileg saját szociáldemokrata pártja nevében maga is indulni akart a választáson, de az alkotmánybíróság kimondta, hogy ezt hivatalban levő köztársasági elnökként nem teheti. Milanović erre analfabétáknak és parasztoknak minősítette az alkotmánybírókat, azt állítván, hogy egy gengszterbandát alkotnak a kormánnyal. Saját ellenzéki szövetsége mellett kampányolva azzal ért el eredményeket, hogy fáradhatatlanul ostorozta a HDZ-t, aminek legsebezhetőbb pontja a korrupciós botrányok végtelen sora. Kétségtelen tény, Plenković, aki nyolc éve van kormányon, eddig harminc miniszterétől volt kénytelen megválni, többnyire korrupciós vádak miatt. Milanovićnak tehát van mit szóvá tennie, és teszi is, olyan populista retorikával, amivel kivívta magának a horvát Trump minősítést. A Süddeutsche Zeitung megírja róla azt is, hogy közel áll Orbán Viktorhoz és a magyar kormányfő oroszbarát álláspontjához. Ukrajna nyugati katonai támogatását mélységesen erkölcstelen dolognak nevezte egy alkalommal.
Végül röviden arról, hogy a londoni The Guardian ismerteti az Eurobarometer átfogó európai felmérését arról, hogy másfél hónappal az EP-választások előtt mely problémákat tartja a legégetőbbnek a lakosság az egyes tagállamokban. Ebből kiderül, hogy az egészségügy, a munkapiaci helyzet, a védelem és a biztonság, valamint a fiatalok körében a klímaváltozás is megelőzi fontosságban a migrációs aggodalmakat.
A tavaly erős migrációs nyomás alá került Olaszországban, miként Magyarországon, Portugáliában, Romániában és Szlovákiában is, a foglalkoztatás és gazdaság támogatása bizonyult a véleményalkotók körében prioritásnak.
