Öt évvel a portói szociális csúcstalálkozó után az európai vezetőknek át kell látniuk, hogy a dereguláció csak szegényebbé teszi Európát, és csak a szuverén társadalom teheti erősebbé. Az európai vezetők ma nem érzik, mennyire fontos a szolidaritás és a tisztelet. Ma minden a versenyképességről, a deregulációról szól, arról, hogy semmissé tegyék azt, ami az Európai Uniót a világban elismert szabályozó hatalommá tette.

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen, a német kancellár, Friedrich Merz és az olasz miniszterelnök, Giorgia Meloni kizárólag a nagyvállalatok és a pénzügyi intézmények érdekeit tartja szem előtt az egyszerű munkavállalók és a kiszolgáltatott csoportok rovására. 

Elfelejtették, hogy Uniónkat a szociális piacgazdaság teszi erőssé. Elfelejtették, hogy a versenyképesség csak minőségi munkahelyeken, szociális védelmi mechanizmusokon és minőségi közszolgáltatásokon keresztül teremthető meg.

Az európai projekt a haladás, a közös jólét és a társadalmi kohézió eszméjére épült. Az 1958-ban létrehozott Európai Szociális Alap volt az első közös pénzügyi eszköz. A szociáldemokrata erők a szakszervezetekkel és a civil társadalommal együttműködve évtizedek óta egy szociálisabb Európát építenek, hogy erősítsék és megvédjék a dolgozókat, az embereket, akik nélkül az egységes piac csak üres szó.

Gondoskodtunk a szociális beruházásokról, kidolgoztuk a Lisszaboni Stratégiát, amely összekapcsolja a társadalmi kohéziót és a versenyképességet, és megvédtük a fiatalokat a pénzügyi válság közepette. A világjárvány alatt több millió munkahelyet mentettünk meg, és európai minimálbér-szabályozást vezettünk be a dolgozói szegénység és a bérdömping ellen. Biztosítottuk a bérek átláthatóságát a nemek közötti egyenlőség előmozdítása érdekében, és kiterjesztettük a munkavállalói védelmet a platformdolgozók számára egy olyan időszakban, amikor az algoritmusok a munka világát a feje tetejére állítják.

2017-ben elfogadtuk a szociális jogok európai pillérét, amely az egyenlőség, a szolidaritás és a méltóság ambiciózus keretrendszere. Öt évvel ezelőtt Portóban, António Costa vezetésével a szociális csúcstalálkozón konkrét célokat tűztünk ki a foglalkoztatás bővítésére, a szegénység mérséklésére, valamint az egész életen át tartó tanulás ösztönzésére. Megmutattuk, hogy bátorsággal és összefogottan vagyunk képesek jogot alkotni a sokak, nem csak a kevesek számára.

Ma azonban a kilátások rosszabbak, és ez az örökség veszélyben van. Az EU lakosságának egyötöde él a szegénység vagy a kirekesztés veszélyében, köztük több millió gyermek. Az emberek bizonytalan munkakörülményekkel néznek szembe olyan új kihívások miatt, mint a digitalizáció, a zöld átállás és az egyes tagállamokban bevezetett megszorító intézkedések.

Több mint egymillió ember hajléktalan. Ez sem erkölcsileg, sem politikailag nem elfogadható.

Elismerést érdemelnek az Európai Bizottságban azok a szociáldemokraták és szocialisták, akik megpróbálnak szembeszállni az uralkodó deregulációs trenddel, amely az Európai Uniót egy amerikai stílusú, neoliberális modellé alakítaná. Olyan új kezdeményezésekkel, mint a megfizethető lakhatásról szóló, illetve a minőségi munkahelyekről szóló törvény vagy a szegénység elleni stratégia, javítható a helyzet.

De ez nem elég. És ezért – mint a szociális jogokért felelős korábbi európai biztosok – új lendületet szorgalmazunk a szociális Európa érdekében. A 2021-es portói csúcs szellemiségét kell feltámasztani. Mivel a megélhetési költségek és a megfizethetőség az állampolgárok legfőbb gondja, kötelességünk válaszolni és konkrét megoldásokat kínálni.

Új társadalmi-gazdasági iránymutatásra van szükség, amely választ ad a mai kihívásokra, beleértve a gazdaság további digitalizációját, az európai ipart fenyegető kockázatokat és az európaiak számára szorongást okozó problémákat.

Az Európai Uniót érintő jelentős geopolitikai törések egy erősebb, szuverén Európát követelnek meg. Ehhez megújult és megerősített társadalmi alapokra van szükség, több európai fiskális kapacitásra és több beruházásra, a közszolgáltatások területén is. A dereguláció, az európai szabályozási autonómia gyengítése, valamint a szociális és környezetvédelmi normák felpuhítása nem a megfelelő mód Európa versenyképességének javítására.

A jó stratégia középpontjában az emberek és az ő jogaik állnak. Így építhetünk fel egy progresszív európai fejlődési modellt. Semmilyen klímaátállás vagy digitális átalakulás nem történhet meg megreformált gazdaságpolitikai keret és erős szociális védőhálók nélkül. Ez az európai szuverenitás alapja, amely megerősíti az alapvető identitást és értékeket, csökkenti a függőségünket, és alternatív jövőképet kínál az Egyesült Államok vagy Kína jövőképével szemben. Öt évvel ezelőtt, Portóban megmutattuk, hogy lehetséges a szolidaritást az európai kormányzás középpontjába helyezni. Ideje, hogy ezt újra érvényesítsük.

Megjelent a Népszava Vélemény rovatában 2026. május 11-én.