Baka Andrást választotta köztársasági elnöknek az Országgyűlés kedden, jelöléséről 146 képviselő szavazott, közülük 140-en igennel, 6-an nemmel. Baka augusztus 19-én léphet hivatalba.
A szavazás eredményének kihirdetését követően Baka András le is tette esküjét. Megválasztásához elsőként Forsthoffer Ágnes ideiglenes köztársasági elnök gratulált, majd Magyar Péter miniszterelnök. Ezután Baka elmondhatta első államfői beszédét, amelyben úgy fogalmazott: nagy megtiszteltetés és bizalom számára a megválasztása. Azért vállalta a felkérést, mert Magyarország történetének olyan időszakához érkezett, amikor az alkotmányosságról való komoly gondolkodásra van szükség. Köszönte mind azok ajánlását, akik őt a feladatra alkalmasnak találták.
– Az elmúlt évek után a társadalom többsége most felszabadulást és reményt érez, mások csalódottságot és bizonytalanságot. Ezek az érzések együtt vannak jelen a mai Magyarországon. Egy demokratikus társadalomban ez nem rendellenesség, hanem természetes állapot – fejtette ki. Ezért az új korszak kezdetén nem kerülhető el a szembenézés. Egy generációnyi időt vesztegetett el a nemzet, a rendszerváltozás éltanulójából sereghajtó országok közé süllyedt. Magyarország súlyos válságba került az elmúlt két évtizedeben, például a jogállam, energiaellátás, környezetvédelem, vízgazdálkodás, egészségügy, oktatás és gyermekvédelem területénél is. Az elmúlt időszakban közös javaink jelentős része magánérdekek szolgálatába került, a közpénzek felhasználásának átláthatatlanság olyan kérdéseket vet fel, amelyekre egy demokratikus államnak határozott választ kell adnia. A jogállam nemcsak attól működik, hogy vannak szabályai, hanem attól is, hogy az emberek elhiszik, a szabályok mindenkire vonatkoznak kivétel nélkül. Ezután beszélt a társadalom mély megosztottságáról is, hogy hogyan állítottak szembe különböző társadalmi csoportokat, például a budapestieket a vidékiekkel, fiatalokat az idősekkel, jobboldaliakat a baloldaliakkal. Azt akarták elhitetni velünk, hogy aki mást gondol, az nem téved, hanem ellenség. De az ország nem tud úgy közös jövőt építeni, hogy közben polgárai egymásban ellenséget látnak, ezért az előttük álló feladat egyszerre követel igazságtételt és önmérsékletet. A jogsértéseket fel kell tárni, a közpénzek felhasználását ellenőrizni, a bűnösségeket viszont a bíróságoknak kell megállapítania.
– Egy dolgot viszont nem tehetünk: nem építhetjük az új Magyarországot a bosszúra. Akik ma csalódtak, nem változást akartak, azoknak nem kell megtagadni a hitüket vagy a politikai meggyőződésüket ahhoz, hogy hely jusson nekik a jövő Magyarországán – szögezte le. A politikai változás nem jelentheti azt, hogy mostantól másoknak kell félniük a saját hazájukban. Ugyanakkor a mostani állapotunkért való felelősség nem egyforma, más a felelőssége annak, aki a hatalmat gyakorolta, kiszolgálta vagy hallgatott. De a tanulságok levonásából senki sem maradhat ki. Egy demokrácia nemcsak akkor sérül, ha valaki túllépi a hatalmát, hanem ha egy társadalom hozzászokik ahhoz, hogy ez megtörténhet. Az elmúlt időszak okot ad az önvizsgálatra, de a bizakodásra is, a valóság végül erősebb lett annál a képnél, mint amit ki akartak alakítani róla. Egy demokrácia jövője nemcsak azon múlik, a következő generáció elmegy-e szavazni, hanem azon, hajlandó-e kérdezni és felelősséget vállalni. Tévedés azt gondolni, hogy egy választás önmagában helyreállítja a jogállamot, szükség van demokratikus és működő alkotmányos kultúrára is, amelyben a hatalom korlátozása nem akadály, a kritika nem árulás, a kompromisszum nem gyengeség. Baka számára a nemzet egységének kifejezése pártpolitikai semlegességet jelent, de nem értéksemlegességet. Egy modern demokratikus társadalom szükségképpen sokszínű, ezek között lehetnek mély ellentétek is, a köztársasági elnöknek egy ilyen közösség képviseletében el kell ismernie a különféle nézetek legitimitását. A nemzet egysége számára nem azt jelenti, hogy mind ugyanazt gondolják, hanem hogy egyenlő méltósággal tartoznak ugyanahhoz a nemzethez. Magyarországon olyan rendszer épült ki, ahol egy párt foglyul ejthette az államot, az állam nem különítette el ténylegesen a hatalmi ágakat. Mindannyiunk felelőssége, hogy többet ne jöhessen létre ilyen rendszer. A köztársasági elnök ehhez azzal járulhat hozzá, ha nem ír alá törvényeket puszta formalitásként, nem tekinti magát a kormány meghosszabbított kezének, és nem hallgat akkor, amikor az alkotmányos működés kérdései forognak kockán. Ha az alkotmányt ismét a pillanatnyi többség alkotmányaként hozzuk létre, ugyanazt a hibát követjük el, amelynek következményeit most megpróbáljuk felszámolni. Széleskörű társadalmi és szakmai vita, valódi politikai egyeztetés kell hozzá. Az államfőnek ösztönöznie kell a társadalmi vitát és kiállni amellett, hogy az ne váljon egyetlen politikai erő ügyévé. A köztársasági elnök feladat az is, hogy figyelmet adjon olyan társadalmi csoportoknak, akiknek a hangja kevésbé hallatszik. Az ország képviselete Magyarország határainál sem ér véget, továbbá felelősséget érez azokért és, akik a határokon túlon tartoznak a magyar nemzethez.
Nem született meglepetés
Kedden délután kettőkor vette kezdetét a titkos szavazás, melynek végén döntött a parlament arról, ki legyen az új köztársasági elnök. Igaz, a folyamat túl sok meglepetést nem tartogatott, hiszen az egyedüli érvényes jelölt Baka András, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke volt, akit a kétharmados többségben lévő Tisza-frakció ajánlott.
Sulyok Tamás korábbi államfő azt követően veszítette el posztját, hogy végül aláírta a Magyar Péterék kezdeményezte 17. alaptörvény-módosítást, amely saját menesztését is tartalmazta. A köztársasági elnöki posztot ideiglenesen Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke gyakorolja az új államfő hivatalba lépéséig.
A Tisza frakciója a parlamentben, az Országgyűlés rendkívüli ülésén (Fotó: Magyar Hang / Végh László)
A parlamenti képviselők titkos szavazáson dönthettek az új államfőről. Baka Andrást a Tisza jelölte, a Fidesz és a KDNP pedig részt sem vett a szavazáson, miután illegitimnek tartották Sulyok eltávolítását. A Mi Hazánk Tóth Máté energiajogászt ajánlotta államfőnek, ám érvénytelen lett a jelölése.
Magyar Péter korábban elsőként Polgár Judit világklasszis sakkozót kérte fel Sulyok helyére, ám a jelölés sokak kritikáját kiváltotta, többek közt azért, mert a miniszterelnök először azt kérte, hogy javasoljanak jelöltet a pártok, a közélet szereplői, civilek és magánemberek is. Ehhez képest rá 24 órára a kormányfő már be is jelentette, hogy Polgárt fogja felkérni, aki viszont végül visszautasította a jelölést. Később még Romsics Ignác történész, továbbá a kegyelmi botrányt Vidéki prókátor néven kirobbantó Fülöp Botond neve is felmerült a Tisza esetleges jelöltjeként, ám a kormánypárti frakció végül Baka mellett döntött. Az aHang nevű civil szervezet (amely nem kötődik semmilyen módon a Magyar Hanghoz – a szerk.) egyébként meg is szavaztatta az embereket arról, kiket látnának szívesen új államfőként, ott Laczó Adrienn korábbi bíró, az ukrán pénzszállítók védőügyvédje lett a befutó, de vele az előbb említett jelöltekkel ellentétben Magyar Péter nem fotózkodott.
