Rendkívüli hőség tombolt és tombol Európában, júniusban több országban tartósan 40 Celsius-fok fölé emelkedett a hőmérséklet. Magyarországon az idei nyáron már másodszorra vörös kód és harmadfokú hőségriasztás lépett érvénybe, és korábban megdőlt az abszolút melegrekord: 42 fokot mértek Szécsényben. A tartós hőség óriási megterhelést jelent az emberi szervezetnek, volt olyan nap, amikor a mentőket több mint négyezer alkalommal riasztották. Az egyre gyakoribb hőhullámok hátterében az emberi tevékenység okozta felmelegedés áll. Nagyon úgy tűnik, hogy a klímaváltozás lesz a XXI. század legsúlyosabb környezetegészségügyi problémája.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint június 21. és 29. között több mint 1300 ember vesztette életét az Európában tomboló hőség miatt. Tavaly 24 400 halálesetet hoztak összefüggésbe a kánikulával, becslések szerint ezek közel 68 százaléka nem következett volna be a klímaváltozás nélkül.
Európa kétszer olyan gyorsan melegszik, mint a globális átlag, Magyarország pedig az egyik legerősebben melegedő és jelenleg egyre szárazabbá váló európai régiók közé tartozik. Az elemzésünk szerint 1971 és 2024 között hazánk tágabb térségében 3–4 Celsius-fokos nyári melegedés volt kimutatható. Eközben a nyári csapadék mennyisége nagyjából 25–30 százalékkal csökkent – mondja el lapunk kérdésére Szabó Péter klímakutató, az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza.
Trópusi nyaralás a hőszigeten
A kánikulát nem véletlenül nevezik csendes gyilkosnak, az emberi szervezet számára a folyamatos hőség rendkívül megterhelő, a trópusi éjszakák – vagyis amikor éjjel sem hűl 20 fok alá a hőmérséklet – akár többnapos folyamatos hőstresszt is jelenthetnek a szervezetnek. A városokban a hőszigetjelenség miatt még rosszabb a helyzet: a sűrűn beépített, burkolt területeken a hőmérséklet több fokkal magasabb, az éjszakai lehűlés pedig gyengébb lehet, mint például a kertvárosi részekben. – A Másfélfok weboldalon megjelenő cikkünk szerint éppen Budapesten több tíz százalékkal nő a hőhullámhoz köthető többlethalálozás – részletezi Szabó Péter.
Az enyhe teleknek akár örülhetnénk is az alacsonyabb fűtésszámla miatt, azonban a tartós fagyok ritkulása bizonyos kártevők, kórokozók terjedésének kedvez.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) szerint a felmelegedés Európában módosítja a szúnyogok, kullancsok és más betegségterjesztők (vektorok) elterjedését és aktivitását, és ez egyes térségekben növeli például a nyugat-nílusi láz, a dengue-láz és a kullancs által terjesztett megbetegedések kockázatát – mutat rá a kutató. Ráadásul az enyhébb tél és a hosszabb vegetációs időszak miatt az allergiaszezon is tovább tarthat – és intenzívebb lehet.
Európa nincs felkészülve a közel negyvenfokos nyarakra, sok az aszfalt, kevés a fa, a légkondicionált otthonok aránya alacsony. Tedrosz Gebrejeszusz, a WHO elnöke a júniusi pusztító hőhullám okán azzal a kéréssel fordult a kontinens országainak vezetőihez, hogy készítsenek és alkalmazzanak hőséggel kapcsolatos egészségügyi terveket.
Budapest és az Alföld veszélyben
Szabó Péter elmondja, hogy a globális átlaghőmérséklet 2025-ben már körülbelül 1,4 Celsius-fokkal járt az iparosodás előtti szint felett, miközben a melegedés üteme gyorsul. – Európában 2050-ig 3 Celsius-fokos melegedésre lehet számítani. Ez már szinte biztos. A kérdés az, hogy 2100-ig 4 °C, vagy pedig 7 °C közeli regionális melegedéshez kell majd alkalmazkodnunk. Ez az, amin változtatni tudunk. A kutató kiemeli, globális szinten első lépésként csökkenteni kell az üvegházhatású gázok kibocsátását, a fosszilis energiahordozókat pedig még több országban megújulókra cserélni. Regionálisan a közlekedés és az épületek környezetbarát átalakítását lenne fontos minél hamarabb véghezvinni. Ezenkívül fel kell készíteni az egészségügyi ellátórendszert a még gyakoribb hőhullámokra. A munkaügyben, különösen a szabadtéri munkavégzés estében be kell vezetni különböző protokollokat: több szabadidőt, ivóvizet, hővédelmet biztosítani. A városi hőszigethatás csökkentését több növény ültetésével, kevesebb sötét burkolattal lehet elérni. A lakóházakat nemcsak klímaberendezésekkel, hanem szigeteléssel, árnyékolással lenne fontos hűteni. – Ez nem fogja megállítani a hőhullámokat 5-10 év múlva sem, a kérdés inkább az, hogy a század közepétől jól vagy kevésbé jól kezelhető éghajlati változás felé haladunk majd. Azaz kell-e küzdenünk extrém hőséggel, aszállyal, víz- és élelmiszerhiánnyal?
Magyarországon a legnagyobb veszélyben Budapest és az alföldi régió van. A legpesszimistább forgatókönyv szerint a század végére Szegeden a júliusi napok harmadában extrém, azaz 38 °C fölötti forróság lesz, és a tartós hőhullámok is rendszeressé válnak nyaranta. Rajtunk is múlik, hogy ez bekövetkezik-e. A hőségriadó idején a hatóságok arra kérték a lakosságot, hogy fordítsanak kiemelt figyelmet az idősekre, a krónikus betegekre és az egyedül élőkre. A statisztikák szerint a 85–99 éves kor közöttiek hatszor nagyobb valószínűséggel kerülnek kórházba dehidratáció miatt, mint a 65–69 év közöttiek. Az életkor előrehaladtával ugyanis nemcsak a vese folyadékmegtartó képessége, hanem a szomjúságérzet is csökkenhet.
Kiszáradás, hősokk, Legionella
Bense Tamás általános orvos, csecsemő- és gyermekgyógyász szakorvos lapunk kérdésére elmondja, kánikula idején a leégés elleni védekezés mellett a legfontosabb a folyadék- és az ionpótlás. – A fogyasztandó folyadékot érdemes olyan kancsóba, üvegbe tölteni, amelyről tudjuk, hogy mekkora mennyiség fér bele, felnőtteknek hőség idején – megterhelő fizikai munka nélkül – három liter folyadék elfogyasztása javasolt naponta. Lehetőleg ne hűtőhőmérsékletű folyadékot igyunk, egyrészt, mert az a torokban a normál baktérium-egyensúly felborulásához vezethet, az extra hőmérséklet-különbség pedig megterhelést jelent a szervezetnek. A csecsemők és a kisgyermekek szervezete gyorsabban veszít folyadékot, mint a felnőtteké, így a kiszáradás náluk órák alatt is életveszélyessé válhat. A tűző napot felnőttek, gyerekek egyaránt kerüljék, ne csak azért, mert a rosszindulatú bőrelváltozások száma növekvő tendenciát mutat, hanem, mert ha közvetlenül a fejtetőt, tarkót süti a nap, annak könnyen – fejfájással szédüléssel, hányingerrel járó – napszúrás lehet a vége. Ennél jóval veszélyesebb a hősokk, amely általában akkor alakul ki, ha nagy melegben erős fizikai munkát végzünk vagy sportolunk. – A fejfájás, a szédülés, a hányinger mellett megjelenhet a felgyorsult szívműködés, a zavartság, a vérnyomáskiugrás, az eszméletvesztés. Súlyos esetben kórházi ellátás hiányában a kóma, majd a halál is beállhat – részletezi Bense Tamás. Nemrég a Bethesda kórházba például egy olyan hősokkos fiatalt szállítottak be, aki félmaratont futott a kánikulában. A Péterfy Sándor utcai kórházba pedig közterületről vittek be egy embert a mentők, akinek a testhőmérséklete 43 fokosra emelkedett.
Ami a klímahasználatot illeti, az orvos szerint fontos, hogy kánikula idején 25 foknál lehetőleg ne állítsuk alacsonyabbra a hőmérsékletét. Az utcára kilépve a jóval melegebb levegő ugyanis sokként éri a szervezetet. És bár hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a légiós betegségnek is nevezett legionella-fertőzés már a múlté, valójában a Legionella családba tartozó, pangó meleg vizeket kedvelő baktériumok ma is előszeretettel tanyáznak az ipari klímaberendezésekben. A Legionellával fertőzött aeroszol belégzése légúti megbetegedéseket, akár tüdőgyulladást is okozhat. Bár a háztartási légkondicionálók esetében nem jellemző a Legionella elszaporodása, más típusú gombák, baktériumok ezekben a készülékekben is megtelepedhetnek. Bense Tamás szerint, ha hosszú a nyári szezon, akár többször is érdemes tisztíttatni a klímát.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2026/29. számában, a Budai Hang-mellékletben jelent meg július 17-én.
