2026. július 22-én, a Rákospalota-Újpest vasútállomáson tartott sajtótájékoztatón
Forrás: Facebook/ Vitézy Dávid, képernyőfotó – Fotó: Facebook /Vitézy Dávid
A rettentően lepusztult Rákospalota-Újpest vasútállomáson tartott sajtótájékoztatót szerda délelőtt Magyar Péter miniszterelnök és Vitézy Dávid közlekedési miniszter. A helyszínválasztás is üzenetértékű volt, hiszen egy évtizedek óta omladozó fővárosi állomásról beszélünk, amit az Orbán-kormány tizenhat éve is érintetlenül hagyott; a balkáni hangulatot csak erősítette, hogy a helyszínre vonattal érkező Magyart még a Nyugati pályaudvaron leköpte egy feldúlt idős férfi.
A sajtóesemény célja a (dualizmus időszakának nagy hatású szakpolitikusáról elnevezett) Baross Gábor Vasútfejlesztési Program bemutatása volt: Magyar Pétter szerint ez egy olyan, 3500 milliárd forintos keretösszegű projekt; ami kormányzati és európai uniós ciklusokon átívelve az osztrák, lengyel és cseh színvonalra emelheti a jelenleg elhanyagolt kötöttpályás közlekedést.
A miniszterelnök emlékeztetett rá: a gördülőállomány (vagyis a vagonok és mozdonyok összességének) átlagéletkora 43 év – Vitézy szerint, ha ebből kivonjuk az Intercityket, az átlag rögtön 50 évre ugrik. A vasúti ülőhelyek közel fele klíma nélküli, a pályaszakaszok 40 százalékán van valamilyen sebességkorlátozás, és a MÁV járműparkjának negyede nem üzemképes. Eközben a vasútállomások 73 százalékánál nincs valós idejű utastájékoztatás, és csak a hazai vonatok harmadán működik zárt rendszerű mosdó, a többiben a vécék tartalma a sínekre ömlik. Magyar Péter szerint mindez méltatlan és veszélyes is. Ezért a következő tíz évben átfogó fejlesztésbe és járműcserékbe kezdenek: a vasút ugyanis nemzetstratégiai jelentőségű üzem, ami meghatározza a vidéki régiók versenyképességét, a munkaerő mobilitását és a nemzetközi kapcsolatok minőségét.
Magyar konkrét célként említette:
- a versenyképes eljutás biztosítását minden megyeszékhelyre és új generációs intercity-motorvonatok beszerzését
- a vasúti mellékvonalak fejlesztését
- erős elővárosi vasút létrehozását. A nagyvárosok, megyeszékhelyek elővárosában is kell fejleszteni a kötöttpályás forgalmat, HÉV-ek és tram train-járatok beszerzésével
- Budapest agglomerációs fejlesztését
- a vasúti áruforgalom erősítését, ami a gyorsforgalmi utak terheltségét is csökkentené
- a nemzetközi kapcsolatok fejlesztését, és V4-es országok gyorsvasút-hálózatának kialakítását
A két kormánytag a felhasználható források eloszlását is bemutatta: a következő hét évben 950 milliárd forintot költhetnek, főleg a most hazahozott uniós IKOP és RRF-uniós forrásokból – hogy ez milyen nagyságrendbeli különbséget jelent a korábbi beruházásokhoz képest, azt mutatja, hogy a közlekedési miniszter szerint tavaly összesen 20 milliárdot költöttek a hazai vasútra.