Az utóbbi években gyakran rácsodálkozom azokra a nemzeti marketingkísérletekre, amelyekkel itt, Amerikában megpróbálnak „magyarokat” faragni olyanokból, akiknek nem volt közük a magyarsághoz. Sokuk, ha élne, csodálkozva hallgatná méltatásukat. Mármint azt, hogy az Újvilágban is „megőrizték magyarságukat”, és hogy Amerika hálás lehet azért, hogy a „magyar diaszpóra” tagjaként annyit adtak ennek az országnak.
De most Pigniczky Réka, aki egyébként figyelemre méltó dokumentumfilmes, feltette a koronát minderre azzal a rövid videóval, amelyet az Amerikai Magyar Koalíció gálájára készített. Ugyanis a videóban megjelenik Hedy Lamarr, az osztrák születésű szépséges filmsztár is, aki egykoron elbűvölte Hollywoodot. Lamarr nemcsak filmsztár, de feltaláló is volt, akinek a nevéhez fűződik a frekvenciaugrásos technológia szabadalmaztatása. Az később a Wi-Fi alapjául is szolgált. Szépség és intellektus ötvöződött benne, így hát nem meglepően a diaszpórapropagandisták kiderítették, hogy „magyar” is. Miért is ne?
Hedy édesanyja Gertrud Lichtwitz néven Budapesten született, de Bécsben élt, majd 1938-tól 1977-ben bekövetkezett haláláig itt, Kaliforniában. Házassága révén „Trude” Kieslerként ismerték. Sem ő, sem híres lánya nem tartotta magát az „amerikai magyar diaszpóra” tagjának, semmilyen kapcsolatuk nem volt a magyar szervezetekkel. Hedy nem beszélt magyarul, és édesanyja síremlékén is Kobayashi Issa híres haikuja olvasható.
Hedy glamour fotói jól mutattak nemrég az überrongyrázós Library of Congress épületében megrendezett gálán. A filmsztár 2000-ben Kaliforniában hunyt el, és valószínűleg meghökkenne, talán tiltakozna is amiatt, hogy ma egyesek az amerikai magyar diaszpóra kiemelkedő személyiségei között tartják számon.
Megjelent az Élet és Irodalom LXX. évfolyama 22. számának Páratlan oldalán 2026. május 29-én.
