Idén több mint 101 ezer hallgató nyert felvételt a hazai egyetemekre, amire az elmúlt húsz évben egyszer sem volt példa. Bár a Tisza-kormány a felsőoktatásban is szemléletváltást ígért, a mostani eredményeknek még mindig több közük lehet a bukott Orbán-kormány elmúlt években megtett, már-már kétségbeesettnek tűnő intézkedéseihez, amelyeket azonban nem lehetett átgondolt szakpolitikának nevezni. A cél sokkal inkább az volt, hogy a fiatalabb korosztálynak hízelegjenek: könnyebben kaphatsz diplomát, szavazz a Fideszre. De sikerült? Nem nagyon.

Az Orbán-kormány felsőoktatás-politikája hosszú éveken át a szűkítésről, az egyetemekre bejutás megnehezítéséről szólt. A 2010-es évek elején csökkentették az államilag finanszírozott helyek számát, szigorították a bejutási követelményeket, majd később alapítványi fenntartásba szervezték ki az egyetemek jelentős részét. 

Rugalmasabb és versenyképesebb felsőoktatást ígértek, ám a „modellváltás” valójában az intézményi autonómia csökkenését hozta magával, ami azzal járt, hogy a finanszírozási és irányítási rendszer is sokkal nagyobb mértékben függött a politikai elvárásoktól.

Aztán történt valami: 2023-tól lazultak a felvételi szabályok, nagyobb mozgásteret kaptak az egyetemek a pontszámításban, a felvételi követelmények meghatározásában, eltörölték a diplomához szükséges nyelvvizsga kötelezőségét, a központilag meghatározott minimumponthatárokat. Nem valószínű, hogy a Fidesz-kormányt túlzottan érdekelte például az, hogy Magyarország évek óta az utolsók között kullog az EU-ban a fiatal diplomások arányát tekintve. Az jobban érdekelhette őket, hogy már a 2022-es parlamenti választásokon is látszott, a fiatalabb korosztály inkább az ellenzék irányába húz. A fiatalok biztos hálásak voltak az egyetemi felvételi lazításáért, de nem annyira, hogy ne küldjék el a naftalinszagú Fideszt a francba. Látszatintézkedésekkel nem lehetett kiszúrni a szemüket.

Merthogy valójában nem az a legfontosabb, mennyien kerülnek be az egyetemekre, a létszámnövekedés önmagában még nem siker. 

A felsőoktatás nem attól lesz jobb, hogy többen jutnak be, hanem attól, hogy hányan szereznek piacképes diplomát, milyen színvonalú oktatásban részesülnek és mennyire tudnak itthon boldogulni. Ha a minőség nem tart lépést a mennyiséggel, az idei rekord is pusztán statisztikai sikerré válhat – valódi eredmények nélkül.

Ebben pedig most rekordfelelőssége van a Tisza-kormánynak. Még egyszer: nem az a valódi kérdés, hány fiatal jut be az egyetemekre, hanem az, hogy milyen tudással, milyen lehetőségekkel és milyen jövőképpel lépnek majd ki onnan néhány év múlva. 

Megjelent a Népszava Vélemény rovatában 2026. július 28-án.