A Tisza-kormány néhány hét alatt látványos külpolitikai irányváltást hajtott végre: helyreállította a párbeszédet Magyarország nyugati szövetségeseivel, és megkezdte az elveszített bizalom visszaszerzését. Jeszenszky Géza szerint a kezdet biztató, de a tartós sikerhez Ukrajna támogatásában és a külügyi apparátus megújításában is következetesnek kell maradni.
Az előző kormány hosszú évek alatt lerombolta mindazt, amit Magyarország a rendszerváltozás óta a nyugati integrációban és szövetségesei bizalmának megszerzésében felépített. A Tisza Párt rendkívül aktív külpolitikája éppen ezért történelmi kényszer, nem pedig kommunikációs fogás – mondta a Magyar Hangnak Jeszenszky Géza, az Antall-kormány külügyminisztere, akit arra kértünk, elemezze Magyar Péterék nemzetközi téren tett eddigi lépéseit.
Úgy látja, az Orbán-kormány végül elszigetelt országgá tette Magyarországot. A NATO- és EU-tagság ellenére a kabinet Moszkvához, Pekinghez, Teheránhoz és más autoriter rendszerekhez közeledett, miközben a demokratikus országokban mindinkább az a kép alakult ki, hogy Budapest Vlagyimir Putyin érdekeit képviseli Európában, az orosz elnök trójai falova. A volt külügyminiszter szerint Magyarország tekintélye romokban hevert, ezért a választás utáni fordulatot külföldön is megkönnyebbüléssel fogadták.
Ebben a helyzetben szerinte már a személyes jelenlétnek is politikai súlya volt. Magyar Péter első kormányfői útjai, a lengyel, osztrák, német és francia tárgyalások, valamint a brüsszeli egyeztetések azt üzenték: Magyarország ismét jó szövetségesként akar részt venni az európai politikában. Ezek a találkozók rövid idő alatt hitelesítették, hogy nemcsak kormányváltás, hanem külpolitikai korszakváltás történt.
A legfontosabb eredmény eddig az Európai Bizottsággal létrejött politikai megállapodás a befagyasztott uniós forrásokról. A 16,4 milliárd eurót érintő egyezséghez Magyarország benyújtotta csatlakozási kérelmét az Európai Ügyészséghez, és vállalta a jogállamisági, korrupcióellenes és átláthatósági feltételek teljesítését. Jeszenszky Géza hangsúlyozta, ezeket nem valamiféle külső, „brüsszeli” akarat kényszeríti az országra. A tisztességes közpénzfelhasználás, a működő jogállam és az egyetemek szabadsága mindenekelőtt magyar társadalmi érdek.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a Tisza-kormánynak belpolitikai értelemben is kényes egyensúlyt kell tartania. A kampányban azzal vádolták, hogy Brüsszel vagy Kijev bábja lesz, ezért Magyar Péter ügyel arra, hogy a nyugati szövetségi rendszerhez való visszatérés ne tűnjön automatikus igazodásnak. Jeszenszky Géza ezt érthetőnek tartja: a kormány feladata valóban a magyar érdek képviselete. Ezt a szövetségesekkel együttműködve lehet eredményesen megtenni: ami Európának érdeke az Magyarországnak is.
Ennek első fontos példája az Ukrajnával kötött megállapodás a kárpátaljai magyar közösség nyelvi, oktatási és kulturális jogairól. A megegyezés megnyithatja az utat Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásainak első szakasza előtt, miközben a magyar kormány továbbra sem támogat gyorsított felvételt. Jeszenszky Géza szerint a korábbi kabinet eltúlozta a kárpátaljai magyarok jogfosztottságát, és elhallgatta, amikor Kijev korrigálta a kifogásolt oktatási szabályokat. A közösség legsúlyosabb problémája ma nem valamiféle szándékos ukrán elnyomás, hanem maga a háború, és annak következményei: a létbizonytalanság, az elvándorlás és a Kelet-Ukrajnából elmenekültek letelepedése, ami megváltoztatja az etnikai arányokat. A menekülteket a kárpátaljai magyar társadalomba is integrálni kell, ennek legjobb eszköze a magyarlakta vidékeken a kétnyelvűség, a magyar nyelv hivatalos státusa.
A volt külügyminiszter ezért a mostaninál is határozottabb ukránbarát politikát tartana indokoltnak. Úgy fogalmazott: Európa jövője jelentős részben Ukrajnában dől el. Ha Oroszország katonailag megtörheti szomszédját, bábállammá vagy védhetetlen országgá teheti, az egész Európa biztonsági rendjét veszélyezteti. Ezért elfogadhatatlannak tartaná az olyan békét, amely újabb területek átadására kényszerítené Ukrajnát, és néhány év múlva újabb orosz támadást készítene elő.
Ukrajna gyorsított EU-tagságát ugyanakkor ő sem támogatja. A csatlakozásnak ugyanazokat a feltételeket kell teljesítenie, mint bármely más tagjelöltnek, és elfogadhatónak tartja, hogy a végső magyar döntésről népszavazás szülessen. Ha azonban Ukrajna szabad, független és újjáépülő államként eljut a tagság küszöbéig, szerinte a magyar társadalom is támogatni fogja felvételét. Ez a kárpátaljai magyarok számára is létfontosságú lenne: az uniós keretek biztosíthatják leginkább kapcsolataik, nyelvi és kulturális jogaik védelmét.
„Összességében épp olyan Ukrajna-politikát javaslok, mint amit Lengyelország folytat” – jelentette ki.
Orbán Anita külügyminiszterről azt mondta, az általa is ismert, agilis és széles látókörű politikus személye garancia lehet arra, hogy Magyarország visszatérjen a rendszerváltozás után kijelölt európai útra. A tárcavezető helyzete azonban nehezebb, mint az övé volt 1990-ben. Nemcsak új irányt kell adnia a diplomáciának, hanem át kell alakítania egy olyan minisztériumot is, ahol az elmúlt években a szakmai teljesítménynél fontosabb volt a személyes és politikai lojalitás. Jeszenszky megfogalmazásában a minisztérium szinte „Szijjártó Péter-fanklubként” működött: a vezető posztokra és nagykövetségekre számos, a korábbi miniszterhez kötődő, megfelelő képzettség és tapasztalat nélküli ember került. Orbán Anita külügyminiszterről azt mondta, az általa is ismert, agilis és széles látókörű politikus személye garancia lehet arra, hogy Magyarország visszatérjen a rendszerváltozás után kijelölt európai útra. A tárcavezető helyzete azonban nehezebb, mint az övé volt 1990-ben. Nemcsak új irányt kell adnia a diplomáciának, hanem át kell alakítania egy olyan minisztériumot is, ahol az elmúlt években a szakmai teljesítménynél fontosabb volt a személyes és politikai lojalitás. Jeszenszky megfogalmazásában a minisztérium szinte „Szijjártó Péter-fanklubként” működött: a vezető posztokra és nagykövetségekre számos, a korábbi miniszterhez kötődő, megfelelő képzettség és tapasztalat nélküli ember került. Orbán Anita legnehezebb feladata ezért az lehet, hogy a megmaradt valódi szakemberekre támaszkodva ismét önállóan gondolkodó, a valódi magyar nemzeti érdeket és nem egy súlyosan hibás politikát szolgáló diplomáciai kart építsen.