A rendszerváltás óta nem fordítottak hátat ennyien végleg az országnak, mint tavaly. A Profit.ro elemzése szerint 2025-ben közel 55 ezer ember mondott le hivatalosan is a romániai lakcíméről, miközben a hazatelepülők tábora látványosan elapadt. A képlet ráadásul már régen nem csak a bankszámlákról szól: a külföldön gyökeret vert tömegeket a széteső közszolgáltatások, a kiszámíthatatlan adózási környezet és a balkáni bürokrácia tartja távol az óhazától.
A hivatalos statisztikák alapján 2025-ben pontosan 54 966 román állampolgár költözött el végleges szándékkal, ami az 1990-es csúcs – amikor a határok megnyílásának eufóriájában és a bizonytalanság elől csaknem 97 ezren menekültek külföldre – óta a legmagasabb szám. Bár a kilencvenes évek lecsengése után a kivándorlási kedv egészen a 2014-es, 11 ezres mélypontig szelídült, az elmúlt tíz évben a görbe ismét meredeken kilőtt. A drasztikus ugrás 2022-ben következett be, azóta pedig Románia évről évre sorra dönti a saját negatív rekordjait: a 2022-es 48 ezer és a 2024-es 51 ezer után tavaly már közel 55 ezer ember intett búcsút végérvényesen az országnak.
A kivándorlók zömét változatlanul a fiatalok és a munkaképes korosztály adja, a statisztikákban a 15–19 éves, illetve a 35–39 éves generáció viszi a prímet. A friss felmérések szerint a távozás mozgatórugója ugyan elsősorban még mindig a pénz – a fiatalok közel kétharmada a jobb fizetések és a biztosabb megélhetés reményében csomagol –, de a kép ennél jóval árnyaltabb.
Az aggasztó elvándorlási számokat az is tetézi, hogy a hazatérési kedv szinte teljesen kifulladt. Míg 2022-ben még csaknem 55 ezren költöztek vissza Romániába – kiegyenlítve a mérleget –, addig ez a szám 2023-ra a felére esett vissza, tavaly pedig már a 20 ezret sem érte el. Az adatok alapján a diaszpóra több mint fele már több mint egy évtizede külföldön él, egyharmaduk megszerezte a befogadó ország állampolgárságát is, negyven százalékuk pedig kerek perec kijelenti, hogy soha többé nem akar visszatérni.
A döntés mögött már nem csak a bérkülönbség áll. A hazatérés feltételeként a külföldön élők a versenyképes fizetések mellett hajszálra ugyanakkora arányban említik a romániai egészségügy siralmas állapotának felszámolását, de a listán szorosan ott van a kiszámítható adórendszer és jogi környezet, valamint a mindennapokat megkeserítő intézményi bürokrácia visszaszorítása is. A számok világos kórképet mutatnak: a rendszerváltás óta Románia lakossága több mint 4,1 millió fővel apadt, és ennek a brutális veszteségnek a 63 százalékát a határátlépők adták. A jelek szerint pedig azok, akik egyszer kint normális szolgáltatásokat és kiszámíthatóságot kaptak a pénzükért, nem kérnek többet az itthoni túlélési gyakorlatokból.
