A román parlament őszi rajtján a szociáldemokraták a mérsékelt jobbközép helyett a szélsőséges AUR-t és az SOS Romániát emelték be a képviselőház vezetésébe. A művelethez pedig az RMDSZ-frakciónak mind a tizenhét jelenlévő képviselője fegyelmezetten asszisztált. A pártvezetés ugyan kényszerhelyzetről és a magyarkártya előkerüléséről beszél, ám a bírálók szerint a transzilván pragmatizmus ezúttal a legsötétebb arcát mutatta: elveket áldoztak fel a hatalmi jelenlétért cserébe.
Egyből padlógázzal kezdtek a román képviselők a parlament őszi ülésszakának nyitányán. Miközben az elnöki palotában az új kormányfőjelölt nevesítése van napirenden, hogy véget érjen a hónapok óta tartó politikai patthelyzet, a korábbi kormánykoalíciót alkotó pártok már a legelső napon nyíltan egymást gáncsolták a törvényhozásban. A Szociáldemokrata Párt (PSD) agresszíven nyitott, és a liberálisok (PNL), valamint az USR helyett a Románok Egyesüléséért Szövetséget (AUR) és az SOS Romániát emelte be a képviselőház vezetésébe. A felháborodást azonban nem is az váltotta ki, hogy a szociáldemokraták ezt meglépték, hanem az, hogy a leosztáshoz az RMDSZ mind a 17 jelen lévő képviselője fegyelmezetten megszavazta a módosítást. A G4Media szerint a szavazás azért lett forró téma, mert az RMDSZ a PSD-vel és az AUR-ral együtt támogatta a képviselőház vezető tisztségeinek újraosztását, miközben Kelemen Hunor korábban kizárta az együttműködést a szélsőséges pártokkal.
Az RMDSZ tehát az AUR mellett szavazott a képviselőház új vezetéséről, míg tulajdonképpeni partnerei, a PNL és az USR kivonultak a teremből. A magyar képviselők szavazatukkal hozzájárultak ahhoz, hogy a soviniszta, magyarellenes retorikájáról ismert AUR-nak és az SOS Romániának juttattak kulcspozíciókat a házbizottságban. Ezt tette szóvá Cătălin Drulă USR-s képviselőházi alelnök is, aki magyar nyelvű posztban kérte számon az RMDSZ-t. „Miért segített az RMDSZ abban, hogy a szélsőségesek még nagyobb hatalomhoz jussanak? Ezt a kérdést kell feltenniük a választóknak a Parlamentben ülő képviselőiknek” – írta. Csoma Botond, a szövetség szóvivője azonnal ellentámadásba lendült, és képmutatással, kettős mérce alkalmazásával vádolta az USR volt elnökét „Láttam, hogy az USR vehemensen támadott minket. Cătălin Drulă USR-és képviselő hirtelen még magyarul is megtanult a Facebookon… Képmutatást és kettős mércét érzékelek náluk ebben az esetben” – írta Csoma, aki felemlegette, hogy az USR is összefogott az AUR-ral egy korábbi alkalommal, azért, hogy kormányt buktasson.
A hivatalos magyarázat: kényszerhelyzetbe került az RMDSZ
A szövetség politikusai közül egyébként eddig szinte kizárólag csak Csoma Botond volt az, aki kiállt a nyilvánosság elé megvédeni a döntést. Hivatalos Facebook-bejegyzésében és parlamenti nyilatkozatában azzal érvelt, hogy az RMDSZ kész tények elé lett állítva, a lépést pedig a szükség diktálta.
Csoma felidézte: 2024 decemberében az akkor alakult kormánykoalíció tagjai, a PNL, a PSD, az USR és az RMDSZ négy évre, mind a nyolc parlamenti ülésszakra előre megállapodott a tisztségek leosztásáról. Ebből hátráltak ki most a szociáldemokraták az AUR-ral és az SOS-szel kötött új írásos egyezség révén, amelyben a két radikális pártnak csak a ciklus legvégére járó jegyzői tisztségeit előrehozták a mostani ülésszakra, ezzel is a liberálisok és a progresszív párt helyzetét gyengítve a parlamentben.
A frakcióvezető állítása szerint az RMDSZ nem írta alá a paktumot, arról csupán a plenáris ülés elején értesült arról, hogy ez meg fog történni. Védekezése szerint a szavazás tétje a magyar képviselet megőrzése volt: „Olyan érvek is elhangzottak az ülés kezdete előtt, hogy nekünk nem is járna minden ülésszakban háznagyi tisztség. Azt is rebesgették, hogy két bizottságot is vezetünk a képviselőházban, az iparit és a külügyit, és lehet, hogy az is sok a magyaroknak. Előkerült a magyar kártya. Nekünk az egyetlen helyünk került veszélybe […] Nem az AUR vagy az SOS politikáját támogattuk, nem kötünk velük politikai megállapodást. Azt választottuk, hogy az erdélyi magyarok képviselője továbbra is ott legyen a képviselőház vezető testületében” – fogalmazott Csoma.
A számla: megmentett háznagyi szék, feláldozott hitelesség
A kényszerhelyzet narratívája azonban a magyar választók és közéleti szereplők körében is komoly ellenállásba ütközött. A döntést bírálta Eckstein-Kovács Péter volt RMDSZ-es szenátor is, aki szerint a szövetség az AUR hatalmi helyzetbe hozását asszisztálta a PNL és az USR kárára, a pártvezetés pedig most „a megmagyarázhatatlant próbálja megmagyarázni”.
A közösségi médiában még ennél is élesebb bírálatok jelentek meg. Több kommentelő és véleményformáló azt vetette a politikusok szemére, hogy a közösségi érdek hangoztatása csupán paraván egy zsíros parlamenti pozíció megmentésére. Elek Levente kolozsvári civil aktivista, volt USR-alelnök úgy fogalmazott bejegyzésében: „Az RMDSZ az AUR és az SOS mellett szavazott, hogy elkerülje a személyes juttatások – konkrétan a háznagyi pozíció elvesztését. […] A pozíció 21 ezer lejes fizetéssel, havi 35 ezer lejes átalányösszegű juttatással, bukaresti szállással, napidíjjal és számos egyéb privilégiummal jár. A szavazatát ezen juttatások megőrzésére adta le, tekintet nélkül arra a közösségre, amelyet állítólag képvisel. Kerek-perec, havi néhány ezer euróért elárultátok a magyar közösség becsületét.” A román képviselőházban az RMDSZ részéről a háznagyi tisztséget Magyar Lóránd Szatmár megyei parlamenti képviselő tölti be. Mivel a PSD, az AUR és az SOS Románia koalíciójának az RMDSZ nélkül is meglett volna a többsége a döntés átviteléhez, az RMDSZ a szavazatával gyakorlatilag a saját pozícióját, Magyar Lóránd háznagyi helyét mentette meg.
Csutak István, volt RMDSZ-es képviselő és államtitkár is arra hívja fel a figyelmet, hogy 180 fokos fordulatként lehet értelmezni a szövetségi képviselők szavazatát, hiszen az AUR májusban még vörös vonal volt, szeptemberben már szavazótárs a képviselőház új vezetésének megválasztásában. „Az RMDSZ szerint nincs itt ellentmondás, csak kényszerhelyzet. Úgy látszik, az elvek addig szilárdak, amíg nem kerül veszélybe egy háznagyi tisztség” – írja Csutak.
A történtekre mindkét korábbi jobbközép partner rendkívül élesen reagált. A G4Media azt írja, hogy a képviselőházban megkötött új paktum nem maradt elméleti síkon: alig néhány órával a házbizottsági döntés után a PSD–AUR–SOS–RMDSZ-tömb rögtön le is szavazott a plenáris ülésen ötöt az USR által benyújtott, az igazságszolgáltatás működését reformáló tíz törvénytervezetből (további öt projekt pedig csak a döntésképtelenség miatti hallgatólagos elfogadással ment át a szenátus felé). Raluca Turcan, a PNL alelnöke úgy fogalmazott, a parlamentben elkezdték az állam lebontását, részletezve, hogy a parlamenti tömb a peres eljárások elhúzódását gátló garanciákat, a dossziék véletlenszerű kiosztását szigorító szabályokat, valamint a legfőbb ügyészek és a korrupcióellenes vezetők átlátható kinevezését célzó reformokat fúrta meg.
„Egy mérgező többség jött létre a parlamentben: a szociáldemokraták összefogtak a szélsőjobbal. Nem találgatásokról vagy háttéralkukról beszélünk, hanem egy nyílt szavazásról, amellyel a PSD úgy döntött, hogy nagyobb hatalmat ad a szélsőségeseknek a képviselőház vezetésében. Ha pedig nincs felelős többség az európai irányultság megőrzésére, akkor a demokratikus megoldás az előrehozott választások kiírása” – nyilatkozta Diana Stoica, a progresszív USR frakcióvezetője.
A szövetség elnöke, Kelemen Hunor mindeddig nem szólalt meg a házbizottsági szavazás ügyében. A pártelnök utolsó nyilvános közösségimédia-bejegyzése még augusztus végén született, amelyben a Vásárhelyi Forgatagon tartott közönségtalálkozójáról számolt be. Kérdéseket küldtünk az RMDSZ elnökének, és arra kértük, hogy tisztázza, tudott-e a Csoma által emlegetett folyosói zsarolásról és nyomásgyakorlásról, illetve személyesen jóváhagyta-e a szélsőjobboldallal való közös szavazást. Rákérdeztünk arra is, megérte-e feladni az AUR-ral szemben korábban meghirdetett elvi politikai karantént egyetlen háznagyi tisztség megtartásáért, valamint hogy mit válaszol a döntést elvtelen pozícióféltésként értékelő belső és civil bírálatokra. Végezetül arról érdeklődtünk az RMDSZ elnökétől, nem tart-e attól, hogy a magyarellenes retorikát folytató tömbbel való együttműködés súlyosan erodálja a szövetség hitelességét az erdélyi magyar választók szemében. Amint választ kapunk, cikkünket frissítjük.
Simion vörös vonal volt, most szavazótárs a kormányalakítási sakkjátszma árnyékában
Az AUR-ral való közös szavazás nem csak a parlamenti adminisztratív funkciók átjátszása miatt váltott ki heves reakciókat, hanem azért is, mert élesen szembemegy az RMDSZ korábbi elvi kijelentéseivel. Egy évvel ezelőtt, a 2025-ös elnökválasztás második fordulója előtt, amikor Orbán Viktor volt miniszterelnök jelentette ki, hogy egyetért George Simionnal, az RMDSZ – ha némi késéssel is, de – világossá tette: a magyarellenes alapállású, soviniszta AUR és jelöltje nem lehet opció a magyar közösség számára.
Ehhez képest a keddi szavazás azt mutatta, hogy amikor a parlamenti erőviszonyok megkívánják, a szövetség kész egy tömbben szavazni George Simion és Diana Șoșoacă pártjának képviselőivel.
A jelenlegi helyzet ráadásul akkor alakult ki, amikor az államfő ismét nekiugrik a kormányalakításnak, mert Románia lassan négy hónapja tartó politikai válságban és ideiglenes kormányzásban vesztegel. A jobbközép térfélen az RMDSZ hivatalosan a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetséggel (USR) egy oldalon áll, közös jelöltjük Siegfried Mureșan liberális európai parlamenti képviselő. Az Adevărul hírportál forrásai szerint azonban az RMDSZ a szokásos pragmatizmussal viszonyul a kérdéshez, és bármelyik jelöltet megszavazza, akit az elnök formálisan nevesíteni fog, és ez lehet akár a szociáldemokrata elnök, Sorin Grindeanu is, ebben az aritmetikában pedig az RMDSZ lehet a mérleg nyelve, ahogy már annyiszor megtörtént.
Tánczos Barna ügyvivő miniszterelnök-helyettes szerda este az Euronews Románia műsorában igyekezett tisztázni az RMDSZ határait. Hangsúlyozta: a párt kész a kompromisszumokra az ország stabilitása érdekében, de a kormányzati együttműködésnek vannak határai. „Mi a kisebb kompromisszum? Egy PNL–PSD egyezség? Egy megállapodás a PNL és más alakulatok között? Vagy a PSD–USR? Nem tudom. A legnagyobb kompromisszum kétségkívül az lenne, ha elfogadnánk egy többséget az AUR-ral. Ez a lehető legnehezebb, az én szemszögemből teljesen lehetetlen kompromisszum” – mondta Tánczos.
Kizárta annak lehetőségét is, hogy az AUR-ból esetleg leszakadó képviselői csoporttal lépjenek koalícióra: „Nem fogadunk el egy olyan csoportot, amely ma nem AUR, holnapután megint AUR. Kutyából nem lesz szalonna” – mondta. Tánczos ugyanakkor nyitva hagyott egy kiskaput: jelezte, hogy az RMDSZ akár ellenzékből is megszavazhat egy PSD által vezetett kisebbségi kormányt, amennyiben abban az AUR nem vesz részt. És akkor itt már a szövetség jól bevált hintapolitikája fog érvényesülni, mert ellenzékben maradva is komoly alkupozíciója lesz, hiszen minden egyes költségvetési törvényhez és reformhoz a kormánynak egyenként kellene megszereznie a magyar frakció szavazatait cserébe azért, amit az RMDSZ kér.
Politikai elemzők az AUR-ral való együttműködésről: ez a szavazás volt a főpróba
A román sajtó és a politikai elemzők egyöntetűen úgy értékelik a keddi eseményeket, mint egy cinikus, a demokratikus egyensúlyt felborító politikai precedenst. A G4Media és több független szakértő szerint a szavazás három fontos tanulsággal szolgál. Egyrészt, megmutatkozott az úgynevezett „transzilván pragmatizmus” árnyoldala: Az RMDSZ reflexszerű döntése ismét megmutatta, hogy a szövetség vezetése számára az intézményi pozíciók megőrzése minden elvi vagy ideológiai megfontolást felülír. A „kényszerhelyzetre” való hivatkozás az elemzők szemében inkább a kialakult helyzet gyors, opportunista elfogadását jelenti.
Akármilyen adminisztratív köntösbe bújtatja a döntést az RMDSZ, a voksaival hozzájárult ahhoz, hogy a képviselőház napirendjét meghatározó testületben a szélsőséges pártok közvetlen befolyáshoz jussanak, miközben a mérsékelt liberálisok és a Mentsétek meg Romániát Szövetség képviselőinek súlya a testületben messze a mandátumaik aránya alá szorult vissza, magyarázzák az elemzők.
Nem zárható ki, hogy a mostani házbizottsági osztozkodás a PSD részéről egy „laboratóriumi kísérlet” volt. A szociáldemokraták tesztelték, miként működhet a jövőben a parlamenti szavazógép a szuverenista erőkkel kiegészülve – és mint a házbizottság megalakulását követő órák mutatták, a PSD–AUR–SOS–RMDSZ blokk máris zokszó nélkül söpörte le a napirendről a bírósági reformcsomagokat, írja a G4Media.
Az elkövetkező napok kérdése, hogy ez az eseti többség csupán a háznagyi tisztség megmentésére szorítkozott vagy Bukarestben végleg leomlott az a politikai karantén, amely eddig elválasztotta a mérsékelt pártokat – köztük az erdélyi magyar képviseletet – a szélsőjobboldaltól.
