Vajon akkor is azt fogja állítani a Fidesz bukott miniszterelnöke, hogy ők a nemzet(i oldal), ha a pártja támogatottságát mondjuk már csak 5 százalékra mérik? Merthogy a mostani, reálisan 20-25 százalékra tehető és meredeken csökkenő tendenciájú népszerűségnél még azt állítja. Közvéleménykutatások pedig lesznek a jövő hónapban, sőt a jövő évben is, valamit majd azokra is mondania kell.

Tegyünk addig mi is egy állítást. Amíg a tábor és annak vezetője saját magát azonosítja a nemzettel, addig biztosak lehetünk benne: nemhogy a vereség okainak feltárása nem kezdődött el a Fideszben, de szándék sincs rá, hogy szembenézzenek a valósággal. Ma is érvényesnek gondolják, hogy a haza nem lehet ellenzékben, mint ahogyan azt is, amit egy nagyon fideszes polgártárs mondott nekünk még a 2010-es évek elején, amikor hirtelen látványos lett a Putyin-párti fordulat: a nemzeti érdek mindig az, amit Orbán Viktor gondol. Akkor is (mint utóbb kiderült), ha ezért szembe kell fordulni a lengyelekkel, a finnekkel, egész Európával vagy akár a nemzet nagyobbik felével is.

Igen, a nagyobbikkal, és nem csak most, 2026 májusában. Amikor Orbánt 2002-ben először meglegyintette a vereség szele, sorsfordítónak szánt beszédében valami olyasmire próbált célozni, hogy a nemzet érdekei és a kormányzati hatalom az ő felfogásában elválaszthatatlan (persze csak addig, amíg ő van kormányon): a haza nem képviselhető hatékonyan az ellenzéki oldalról, a „nemzetegyesítő” kormány pedig nem szorulhat ki a hatalomból. Ez már akkor is egetverő butaság volt – és nem csak azért, mert azóta már kétszer is kiszorult. Hanem elsősorban azért, mert ellentétes a többpárti demokrácia lényegével.

Azt, hogy mi a nemzeti érdek, nem egy párt – és pláne nem egy pártelnök – feladata megfogalmazni: magának a nemzetnek kell megfogalmaznia. Kivétel nélkül mindig nagy fejreállás lett belőle, amikor egy magyar pártelnök összetévesztette magát a hazával.

Van valaki, aki ki meri jelenteni, hogy nem tartoznak a nemzethez/hazához – hogy csak néhány különösen kirívó esetet említsünk – például a 2010 és 2026 között mindig alávetett helyzetű, szellemileg és anyagilag egyaránt megnyomorított, az Orbán-kormány oktatási ellenforradalmával mindvégig szembenálló pedagógusok (és diákok)? Az állami gondozásban élő gyermekek? A kisemmizett kishantosiak, felcsútiak., akiknek elvették a földjét, és megpróbálták elvenni a becsületüket is? A vállalkozók, akiknek az üzletére az EU-források elapadásával egyre gyakrabban ráraboltak a NER nagyragadozói? A kutatók, akiktől az MTA tekintélyét és az autonómiájukat egyaránt elirigyelte a kormány? Iványi Gábor egyházának és karitatív intézményeinek védencei? A hajléktalanok, akiket egyetlen jogszabály-módosítással bűnözővé minősítettek? A melegek, akiket egy különösen aljas szándékú törvény készakarva összemosott a pedofilokkal? Az újságírók, akik egyre sanyarúbb körülmények között is azon fáradoztak, hogy a hatalom kevesebbet zabrálhasson, és az olvasóik, akik egyre több áldozatra kényszerültek azért, hogy egyre kevesebb forrásból ugyan, de szabadon tájékozódhassanak? Meg a százezrek, akik végül elmentek, bár szívük szerint inkább maradtak volna?

Vagy vegyünk egy másik, még aktuálisabb példát. Eddig az volt a mondás, hogy mindaz, amit a köznyelv az állam fosztogatásának nevez, de ők valamiért a nemzeti tőke építésének neveztek, azért helyes, mert a nemzeti tőkések baj esetén nem lépnek le, mint a gaz külföldiek, hanem a nemzet segítségére sietnek. Most meg azt kell látnunk, hogy miközben a lopott holmival megpakolt magángépek elsötétítik az eget, a nemzet szócsöve, az „adományokból működő” Megafon elbocsátásokra kényszerül, mert kifogyott a pénzből…?

Lehetséges, hogy nem mondtak igazat? Hogy hazugság volt ez is, mint a polgári Magyarország, a nemzeti együttműködés, a „földet a gazdáknak!” program, a keresztény kormányzás, a konnektivitás, a repülőrajt, a „biztosan vezetünk, nyerni fogunk”? Minden?

És ha egy szűk uralkodó kör tizenhat éven át mindenben hazudott nekünk a hatalomért – akkor ki is volt itt ellenzékben? 

Megjelent a Népszava Vélemény rovatában 2026. május 2-án.