harmadik csúcstalálkozóján Granadában 2023. október 5-én. (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)
Egy európai uniós tagállamot meg egy NATO-tagállamot nem lehet elszigetelni – válaszolta 2022 decemberében Orbán Viktor egy riporteri kérdésre, melyben arról érdeklődtek, mennyire érzi a magyar kormányfő úgy, hogy Magyarország elszigetelődött Európában. Orbán akkor az elszigeteltséget úgy határozta meg, az annyi, hogy nem veszünk részt olyan nagy közös döntésekben, amelyekben egyébként szeretnénk vagy érdekünk lenne részt venni. Szerinte ez utóbbi akkor nem állt fenn – tehát Magyarország nem szigetelődött el a szövetségeseitől.
Csakhogy ha megvonjuk az elmúlt tizenhat év egyenlegét, a valóság teljesen más képet mutat. Magyarország informális politikai befolyása ugyanis jelentősen zsugorodott, aminek eredményeként külpolitikai érdekérvényesítő képességük drasztikusan lecsökkent.
Ami az Európai Uniót illeti, a képlet viszonylag egyszerű. Mivel a Tanácson belüli érdekérvényesítés alapja a koalícióképzési kapacitás, hazánknak óriási szüksége lett volna külső szövetségesekre. Habár a visegrádi négyek az EU Tanácsában (a vonatkozó szabályozás miatt) soha nem tudtak blokkoló kisebbséget alkotni a minősített többségi szavazásoknál, a V4 politikai ereje összehangolt állásponttal időnként más tagállamokat is maga mellé tudott állítani – sőt egyes ügyekben már a várható ellenállás miatt kompromisszumra késztette a tanácsot. A biztonságpolitikai nézetkülönbségek azonban – különösen az ukrajnai háború kapcsán – odáig vezettek, hogy Lengyelország és Csehország levált a magyar külpolitikáról, ami alapvetően beszűkítette hazánk érdekérvényesítő képességét.
Szintén kudarc lett a vége annak, hogy a magyar kormány az egyhangú döntéshozatalt igénylő területeken a vétót fegyverként próbálta használni, hogy javítsa a pozícióit más területeken. Ugyanis amikor a magyar vétó már az unió cselekvőképességét veszélyeztette, a többi tagállam kidolgozott az uniós szerződéseken kívüli kormányközi megoldásokat arra az esetre, ha nem sikerülne megállapodni Magyarországgal. 2026-ra viszont a Magyarországnak tett engedmények már hitelességi deficit forrásává váltak, ezért a 26 tagállam számára egyre gyakrabban felmerült az intézményi megkerülés.
Még jobban megmutatkozott Magyarország elszigetelődése a NATO-n belül: míg az EU-ban az izoláció elsősorban jogi és pénzügyi természetű volt, az észak-atlanti katonai szövetségben ez katonai-biztonsági és hírszerzési karantén formájában öltött testet.
Ez mindenekelőtt abban mutatkozott meg, hogy a magyar állami informatikai hálózatokba való orosz betörések (ez történt a Külgazdasági és Külügyminisztérium esetében), valamint az Orbán-kormány nyíltan orosz- és Kína-barát politikája miatt a nyugati szövetségesek drasztikusan szűkítették a megosztott információk körét. Magyarország ezzel gyakorlatilag kiszorult a NATO belső, bizalmi köreiből.
Ugyancsak mérhetetlen károkat okozott a svéd és finn csatlakozás ratifikációjának elhúzása magyar részről, ami abból fakadt, hogy Orbánék rosszul mérték fel a téteket. Nem vették ugyanis figyelembe, hogy a zsaroló pozíció csak addig racionális, amíg a fenyegetés hiteles és nem okoz helyrehozhatatlan károkat a szövetség fundamentumaiban. A svéd és finn NATO-tagság ratifikációjának késleltetése azonban óriási biztonsági kockázatot jelentett a balti térség számára, ami átlépte a NATO toleranciaküszöbét. Az Egyesült Államok magatartásának változása mellett ez is szerepet játszott abban, hogy az EU-hoz hasonlóan a NATO tagországai is adaptálódtak a helyzethez: így alakult meg 2025-ben a Tettrekészek koalíciója, amely egy különálló politikai-katonai koalíció.
És bár a magyar kormány a politikai izolációt masszív, elsősorban német és amerikai fegyverbeszerzésekkel próbálta ellensúlyozni, 2026-ra egyértelművé vált, hogy ez nem konvertálható politikai tőkévé, vagyis a technológiai integráció nem írja felül a geostratégiai lojalitás hiányát.
Sorozatunk eddigi részei:
• Hangzatos jelszó maradt csak a türk testvériség
• A pénzes arab jó arab
• Sokba került nekünk a távol-keleti „csoda”
• Győzött a kínai függőség
• Orosz rulett magyar pénzből
• Győzött a reálpolitika a kisebbségi jogok felett
• Felmorzsolódáshoz vezetett a nagy nemzetmentés
• Ahol végleg lehullott a nemzetmentő álarc
• Aranykalitkába zárt nemzetpolitika
