A Magyar Hang cikke.

A paksi erőmű a távolból (Fotó: Magyar Hang/Tompos Ádám)

„A Duna alacsony vízállása miatt az elkövetkező 24-72 órában elkerülhetetlenné válik a Paksi Atomerőmű teljes leállítása, ezzel a villamosenergia-termelés megszűnése” – közölte oldalán az erőmű.

Mint írták, „a Magyarország villamosenergia-termelésének közel felét biztosító, 2000 MW teljesítményű Paksi Atomerőmű hűtését a Duna biztosítja. A vízre a kondenzátorok (blokkok) hűtésénél van szükség. Bár a mostani rendkívül alacsony vízállás és vízhozam mellett a vízmennyiség elegendő lenne a blokkok hűtésére, az ehhez szükséges szivattyúk szívócsonkjának szintje magasabban helyezkedik el, mint a jelenlegi alacsony – és várhatóan tovább csökkenő – vízállás, így a feladatukat ellátni nem tudják. A szívócsövek mélyebbre helyezésének műszaki kezelése elindult, néhány éven belül a jelenleginél is alacsonyabb vízszint mellett is képes lesz folytatni a termelést az atomerőmű”.

Közölte az erőmű azt is, hogy a Duna vízszintje jelenleg 28 cm-rel van az előző, 2018-as rekordszint alatt (amely szint az atomerőmű több mint negyven évvel ezelőtti tervezésénél figyelembe vett százéves minimum vízszint alatt van több mint 1 méterrel.) Az energiatermelés megszűnésével a továbbiakban az álló blokkok hűtéséről kell gondoskodni. Ehhez percenként 5 köbméter víz szükséges, szemben a másodpercenként 100 köbmétert igénylő üzemelő blokkokénál – emelték ki. A teljes leállást számításaik szerint 24-72 órán belül végre kell hajtaniuk.

Felkészültünk arra is, ha a Duna további extrém szintcsökkenést szenvedne el: erre az esetre rendelkezésre állnak az Országos Vízügyi Főigazgatósággal együttműködésben telepített Pajtás szivattyúk, amelyek biztosítják, hogy az atomerőmű álló blokkjainak lehűtve tartásához szükséges vízmennyiség mindenkor rendelkezésre álljon. A Pajtás szivattyúkból szükség esetén tizenkettő dolgozik folyamatosan, négy darab tartalék és további tizenhárom készenlétben áll, mindehhez rendelkezésre áll a szükséges kezelő és javító személyzet, alkatrész-utánpótlás és üzemanyag is” – tették hozzá. Vagyis akár hetekig tartó extrém alacsony vízállás esetén is biztonságos állapotban tudják tartani a blokkokat. Ezzel együtt arra kérték a lakosságot, hogy felelős, takarékos áramhasználattal segítsék Magyarország villamosenergia-ellátásbiztonságának fenntartását.

A Paksi Atomerőmű negyvennégy éves történetében még nem fordult elő, hogy egyáltalán ne termelt volna áramot. Első blokkja 1982-ben kezdte az energiatermelést, és azóta ugyan többször volt példa arra, hogy egy-egy blokkot leállítottak, de a többi blokk folytatta a működést.

A mostani bejelentés aligha volt váratlan, hiszen Magyar Péter kormányfő pár órával korábban már jelezte, hogy a Duna alacsony vízállása miatt csütörtökön vagy pénteken teljesen lekapcsolhatják a Paksi Atomerőművet. A kormányfő a Markus Söder bajor miniszterelnökkel folytatott tárgyalásai után arról beszélt, hogy jelenleg minden rendben van az energiaellátás területén, az mind a lakosság, mind a vállalatok számára biztosított, és ugyanez mondható el az ország 99,9 százalékát tekintve az ívóvízellátással kapcsolatban is. Mint arról írtunk, a hét eleje óta folyamatosan fogták vissza a blokkok teljesítményét: hétfőn és kedden a teljes paksi teljesítmény negyede esett ki, miután hétfőn a vízállás és a hőség miatt 245 MW-tal csökkentették az 1. blokk teljesítményét, majd kedden este 237 MW-tal csökkentették a 3. blokkét. (A négy blokk egyeként nagyjából 500 megawatt teljesítményű). Szerdán az atomerőmű 3. blokkjának teljes leállítását kezdték meg, csütörtökön pedig a 2-es blokk teljesítményét vették vissza a felére, azaz csütörtökre a paksi összteljesítmény fele esett ki.

Az atomerőmű kikapcsolása 2000 megawatt teljesítménykiesést jelent, ez nagy százaléka a magyar fogyasztásnak, de Magyar Péter közlése szerint ez még fedezhető importból, mivel 3600-3800 megawatt a importkapacitás. Vagyis akkor sincs veszélyben az ellátás, ha tényleg leállítják Paksot. A kormányfő még szerdán tett ki a Facebookra egy rövid videót arról, hogy megkezdi működését az energiaellátási műveleti egység, amelynek fő feladata, hogy minden forgatókönyvre előre felkészüljön. Ennek részeként egy rotációs krízistervet készítenek, amely azt rögzíti, hogy szükség esetén mely közületi és ipari fogyasztóknak kell szükség esetén átmenetileg átszervezni vagy csökkenteni a fogyasztásukat. Kórházak, szociális intézmények vagy más alapvető közszolgáltatások biztosítói ebben nem szerepelnek. Magyar Péter azt is hozzátette, hogy a lakossági is tud segíteni, ha napközben fogyasztanak többet, amikor a naperőművek is üzemelnek.

A miniszterelnök szólt arról is a csütörtöki tájékoztatón, hogy időközben meghibásodott a Dunamenti Erőmű, amely újabb 400 megawatt kiesését jelent.