A nemzet iránti szolgálatból elfogadta a köztársasági elnöki posztra a jelölést Baka András, és készen áll a magyar nemzet egységéért és egy demokratikus, európai Magyarországért dolgozni – ezt Magyar Péter közölte nem sokkal a Tisza Párt frakciójának döntése után. Mint a posztjából kiderült, személyesen tájékoztatták a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét a felkérésükről.
Sulyok Tamás elmozdítása után a Tisza Párt vezetése tíz olyan jelölttel tárgyalt, „akiknek személye garancia lehet a magyar nemzet egységének megteremtésére”, közülük szombaton három jelöltet ajánlott a frakció figyelmébe. Titkos szavazáson döntöttek végül a képviselők Baka András mellett. Véleményük szerint személye a legerősebb garancia arra, hogy a köztársasági elnöki intézmény visszanyerje valódi méltóságát és képességét arra, hogy egyesítse a nemzetet, és ellensúlya legyen a mindenkori többségnek.
A Fidesz szerint ugyanakkor Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatását a Tisza Párt önkényesen és illegitim módon szüntette meg, az új köztársasági elnök választása illegitim. Bóka János frakcióvezető egyúttal megismételte, hogy „a szappanoperává dagadó jelölési és választási színjátékhoz” nem asszisztálnak, a Fidesz-frakció a jelölési és választási eljárásban nem vesz részt. Az illegitim helyzetet hangsúlyozta a KDNP is. Rétvári Bence feltette a kérdést, hogy „Mi az azonos Magyar Péterben és Baka Andrásban?”. Majd meg is válaszolta: mindketten bosszút akarnak állni a Fideszen. – Egyéni sértettség van bennük, és ez motiválja őket. Csakhogy a sérelmek megtorolása se nem visz előre, se nem segít megerősíteni a nemzet egységét – fűzte hozzá.
A Mi Hazánk azt kritizálta, hogy a Tisza azt a Baka András jogtudóst jelölni köztársasági elnöknek, aki 1991 és 2008 között a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájaként, majd később a saját ügyében is „pontosan az olyan diktatórikus, személyre szabott, visszamenőleges hatályú jogalkotás ellen lépett fel, amelyet most csúcsra járat a Tisza Párt”. Toroczkai László szerint a jelöltnek az elmúlt időszakban tett nyilatkozatai alkalmatlanná teszik őt a köztársasági elnöki posztra, hiszen ma olyan rendkívüli politikai beavatkozások lehetőségét is elfogadhatónak tartja, amelyekkel szemben korábban saját ügyében Strasbourgig ment.
Az új államfőről kedden szavaz az Országgyűlés. Az alaptörvény szerint megbízatása az új alkotmány hatályba lépésig, de legfeljebb öt évig tarthat.
