Néhány éve még arról beszéltünk, hogy a mesterséges intelligencia képeket generál, szövegeket ír vagy programoz. Most eljutottunk oda, hogy teljes vírusgenomokat is képes tervezni – amelyek közül néhány a valóságban is működik.
A Stanford és az Arc Institute kutatói generatív mesterséges intelligencia segítségével új bakteriofágokat terveztek. Ezek nem embereket fertőző vírusok: baktériumokat támadnak meg. A laboratóriumi kísérletekben tizenhat AI által tervezett vírus bizonyult működőképesnek, képesek voltak E. coli baktériumokat megfertőzni és elpusztítani.
A kutatás óriási lehetőségeket nyithat például az antibiotikum-rezisztens fertőzések elleni küzdelemben. Ugyanakkor komoly biztonsági kérdéseket is felvet. Ha az AI képes működő vírusok genetikai tervét létrehozni, akkor azzal is foglalkoznunk kell, hogyan akadályozzuk meg ugyanezen képességek veszélyes vagy rosszindulatú felhasználását.
Pontosan az ilyen esetek mutatják meg, miért van szükség a mesterséges intelligencia megfelelő szabályozására és a technológiai fejlődéssel lépést tartó biztonsági keretekre. Európa ezen a területen élen jár: az EU AI Act révén elsőként hozott létre átfogó, kockázatalapú jogi keretet a mesterséges intelligencia szabályozására. A következő évek egyik nagy feladata az lesz, hogy a szabályozás az olyan gyorsan fejlődő területekkel is lépést tartson, mint az AI és a biotechnológia találkozása.
A mesterséges intelligencia ugyanis már nemcsak a digitális világot alakítja. Egyre közvetlenebbül képes beavatkozni a fizikai és biológiai világba is. Ez hatalmas lehetőség – és ugyanekkora felelősség.
A képen: Brian Hie és Aditi Merchant az Evo 2 által generált fehérjeszerkezetet vizsgálják. Fotó: Andrew Brodhead.
A szerző Facebook-bejegyzése 2026. augusztus 8-án.
