Eléggé szélsőséges vélemény még egy edzőtől is, hogy „nem is értem, Európa hogyan képes morálisan ennyire mélyre süllyedni, mint ahol most van. A bevándorlás-politika nálam az erkölcsi leépülés megnyilvánulása”.
Pittsburghben tartott beszédében [Biden] érzékeltette, hogy még annál is többről van szó, mint az amerikai gazdaság modernizálása, az emberek egészségének védelme és életszínvonaluk emelése.
Fábián Sándor verses "műelemzése" természetesen más rajzokhoz – Céllövészet, Súlyemelés – "szól hozzá" (amelyeket az ötven évvel ezelőtti lapszámból nem lehetett reprodukálni), nem pedig a most fentebb kiemelt – Heteromorphic (1978) című – alkotáshoz.
Barabás Miklós egy képpel szerepel. Ennyi a múlt századi művészetből. Aztán tovább: Ziffer Sándor három tájképpel, Mattis Teutsch János négy kompozícióval. Ennyi a század első feléből. Napjaink festészetéből Bene József (1), Nagy Albert (2), Miklóssy Gábor (1), Kovács Zoltán (1) és Szőnyi István (3) szerepel.
Biden és Blinken nem akarnak háborút, de külpolitikájukkal olyan helyzetet teremtenek, amely a másik fél számára egyszerűen nem hagy más lehetőséget, mint hogy katonai erővel lépjen fel, ami viszont őket is rá fogja kényszeríteni arra, hogy háborút viseljenek.
De azért az akadémikus Ionesco mégis óvatos volt, nem legújabb darabjából olvasott fel részleteket a Pálffy palotában – ahogy gondoltuk –, hanem Naplójából. Nem volt túl szerencsés a választás, mert a Napló filozofálgatását a közönség bizony sokszor megmosolyogta.
Ebből a Pestalozzi-ünnepélyből indult ki a Kolozsvári Nevelői Kör megalakításának a gondolata. Brassai Sámuelnél összegyűltek a pedagógusok és a nevelés barátai, és megbeszélték, hogy mi legyen az első hazai nevelői egyesületnek a célja.
Xenofóbia és sovinizmus – e dicstelen tulajdonságok valóban a műveltség legalacsonyabb fokain a leghevesebbek. Illúzió volna azonban azt hinni, hogy a kultúra terjedésével fokozatosan megszűnnek. A felvilágosítók tévedése ez, akik a társadalmi bajokat is a műveltség beadagolásával akarták orvosolni.
Hadd idézzem mégis Illyés Gyulát, aki az Új írás egy ankétjára válaszolva (1971. 3. sz.) azt mondja Déryről, hogy „a legigényesebben írja a magyart”, s hozzáteszi: „szinte Kazinczy derék tartásával”.
Ez a weboldal sütiket használ az Ön élményének javítása érdekében, miközben Ön a webhelyen navigál. Ezek közül a szükség szerint kategorizált sütiket az Ön böngészője tárolja, mivel ezek nélkülözhetetlenek a weboldal alapvető funkcióinak működéséhez. Harmadik féltől származó sütiket is használunk, amelyek segítenek elemezni és megérteni, hogyan használja ezt a weboldalt. Ezeket a sütiket csak az Ön beleegyezésével tároljuk a böngészőben. Önnek lehetősége van ezekről a sütikről is lemondani. De ezeknek a sütiknek a lemondása befolyásolhatja böngészési élményét.
A szükséges sütik elengedhetetlenek a weboldal megfelelő működéséhez. Ez a kategória csak olyan sütiket tartalmaz, amelyek biztosítják a webhely alapvető funkcióit és biztonsági jellemzőit. Ezek a sütik nem tárolnak személyes adatokat.
Azokat a cookie-kat, amelyek nem feltétlenül szükségesek a weboldal működéséhez, és amelyeket kifejezetten a felhasználói személyes adatok gyűjtésére használnak elemzéssel, hirdetésekkel vagy más beágyazott tartalmakkal, nem szükséges cookie-knak nevezzük. A sütik webhelyen történő futtatása előtt kötelező beszerezni a felhasználói hozzájárulást.